2011. november 26., szombat

a modernkori wicca fejlődése (IV) - aleister crowley

Aleister Crowley ( 1875-1947)
Mielőtt még elmerülnénk a részletekbe, szeretném leszögezni a saját véleményemet. Ugyan nem tudok sokat Aleister Crowley-ról, életrajzának mindössze talán ha 2 - 3 változatát olvastam, mégis meg kell mondjam: csöppet sem szimpatikus. Talán szentségtörés, hisz okkult körökben szokás tisztelni az ő - meglehetősen ellentmondásos és zűrzavaros - munkásságát. Kétségtelen, hogy mélyen belemerült a mágia és okkultizmus világába, ám meglátásom szerint mindennemű erkölcsi gátlások vagy elvek nélkül, önmagát és a körülötte élőket egyaránt pusztító módon. Így aztán noha mint a modern nyugati pogányság, boszorkányság hajnalának kiemelkedő egyéniségét, megemlítem, senkinek nem ajánlom, hogy magáévá tegye az életszemléletét vagy munkamódszereit. Persze cselekedjetek saját belátásotok szerint...
Crowley a maga korának egyik legellentmondásosabb alakja volt, igaz mefisztói figura: a laikusok úgy emlegették, mint " A Nagy Bestia", vagy " A Legbűnösebb Férfi A Világon". Megint mások úgy vélték, a társadalom félreérti törekvéseit, s nem ismeri el korát megelőző géniuszát. Ebben a kérdésben ismétcsak nem az én dolgom igazságot tenni:).
1875. október 12. - én született Leamington Spa-ban, Wawwickshire-ben, apja Edward Crowley, jómódú serfőző mester, anyja Emily Crowley. Mindketten elkötelezett, már-már vakbuzgó keresztények voltak, s e szellemiségben nevelték gyermeküket. Crowley mindent megtett, hogy lázadjon az ortodox szemléletmód ellen: apja halála után örökségét felhasználva Cambridge-be költözött, hogy a Trinity College-en költészetet tanuljon. 1898-ban publikálta első verseskötetét, "Aceldama, A Plaxe to Bury Strangers In" címmel, a "Cambridge-i Főiskola Úriembere" álnéven. A filozófiai költemény bevezetőjében Crowley leírja, hogy küzdött meg az Isten és a Sátán a lelke birtoklásáért.
Főiskolai évei alatt kezdett érdeklődni az okkultizmus iránt, lakótársával, Allan Bennett-tel karöltve. Crowley-t már ekkor vonzották a különféle perverziók, a szadista, kínzással járó, szexuális töltetű aktusok, a vér. Szívesen fantáziált önmaga megalázásáról és bántalmazásáról a Skarlát Asszony-nak nevezett domina által. Olvasmányai közül mély hatást gyakorolt rá Arthur Edward Waite "The Book of Black Magic and of Pacts" c. műve, amelyben titkos okkult testvériségekre utaló célzások rejlettek. Crowley a szerzőtől tudomást szerzett Carl von Exkartshausen "The Cloud upon the Sanctuary" c. művéről, amely megemlíti a Nagy Fehér Testvériséget. Barátjával, Benettel együtt még ebben az évben csatlakoztak a nevezett csoporthoz, amely nem más, mint az Arany Hajnal Hermetikus Rendje. Egy évre rá, 1899-ben Crowley felvételt nyert George Pickingill egyik kovenjébe, noha hamarosan kipenderítették botrányos hozzáállása miatt. A források szerint szabálysértéseket követett el, megtörve a szertartások menetét, tiszteletlen volt a nőkkel, mérhetetlenül öntelten viselkedett, s végül különféle szexuális aberrációk hajtották.
Magatartása az Arany Hajnal Rendjében is problémákat okozott; habár tehetséges mágus volt, végül onnan is eltanácsolták. Crowley már ezt megelőzően felhagyott a főiskolával, egy londoni sikátorban bérelt szállást, s okkult tanulmányainak szentelte magát. Eltanácsolása után Párizsba költözött, hogy S.L. McGregor Mathershez, a Rend akkori vezetőjéhez forduljon "jogorvoslatért". Mathers kapva kapott Crowley-n, lehetőséget látva benne, hogy szövetségest szerezzen a londoni páholy ellen, akikkel összekülönbözött. A vitát még jobban elmérgesítette, hogy Crowley - McGregor szárnyai alatt - beavatást nyert a második fokozatra. Kettejük kapcsolata azonban koránt sem nevezhető zökkenőmentesnek: mindketten erős akaratú, önfejű és versengő alkatok lévén hamar ellentétbe kerültek. Állítólag még egyfajta mágusháború is kialakult közöttük, s végül McGregor visszatelepítette Crowley-t Londonba. Rajta keresztül próbálta visszaszerezni a londoni páholy fölött elvesztett uralmát, ám végül mindkettejüket kizárták a Rendből.
Ezt követően Crowley utazgatni kezdett, ismerkedett a világ többi részének mágikus hagyományaival - különösen a kelet varázsa vonzotta. Rövid skóciai remeteségét követően 1903 - ban elvette Rose Kelly-t, aki egy gyermekkel ajándékozta meg. Nászútjukon, Egyiptomban, feleségével együtt mágikus szertartáson vett részt, ahol állítólagos üzenetet kapott az égiektől. Ezt tartalmazza leghíresebb írásműve, a "Liber Legis, The Book of Law" c. könyv első három fejezete. Ugyancsak itt olvasható sokszor idézett , ellentmondásos gondolata: "Tedd azt, amit akarsz, s ez lesz a törvény teljessége. A szeretet a törvény; a szeretet az akarat alatt áll".
1909-ről Crowley asszisztensével, a költő Victor Neuberg - gel az oldalán elmerül az asztrálsíkok felfedezésében és az énokiánus mágiában. Élményeit, tapasztalatait a " Vízió és hang" című írásában tesz közzé, amely először az Equinox c. , időszakos, saját szerkesztésű magazinban, majd 1949 - ben poszthumusz jelenik meg. Ugyancsak az Equinox-ban teszi közzé az Arany Hajnal titkos rituáléit, amely nagy sajtóvisszhangot és - az érintettek részéről - heves ellentámadást váltott ki. McGregor Mathers megpróbálta jogi úton felelősségre vonni érte, ám pere elbukott, s Crowley mind híresebb-hírhedtebb személlyé vált. Ő maga is élvezettel fürdött a reá irányuló reflektorfényben, nyíltan identifikálta magát a 666 - os számmal, Skarlát Asszonyok sorozatával vette körül magát (a legismertebb talán Leah Hirsig), drog - és alkoholfogyasztás, valamint szexuális mágia névvel illetett orgiák egymásutánja jellemezte a rituáléit. Úgy hírlik, igyekezett létrehozni egy "Mágikus gyermeket", s próbálkozásai eredményét a "Moonchild" c., 1929 - es művében tette közzé.
1912 - ben beavatott lett az Ordo Templi Orientis brit részlegében. 1915 - 1919 között Amerikában élt, majd 1920-ban Szicíliába költözött, ahol megalapította a Thelema Kolostorát. Elmerült az olaszországi mágikus hagyományok tanulmányozásában, s az O.T.O. feje lett. Természetesen nem hazudtolhatta meg magát: vonzotta a rossz hírnevet, s habár az őt ért vádak egy része légből kapott volt, bizonyára a sajtó dús táptalajául szolgáltak megkérdőjelezhető vallási ceremóniái, a kábítószerek használata, a vélhető szexuális túlkapások. Személyes megjegyzésem, hogy Neville Drury: Mágia és boszorkányság c. könyvének idevágó fejezetéből úgy emlékszem, ez időben egyik követője, egy fiatalember tisztázatlan körülmények között meghalt egy rituálé során (valószínűleg drogtúladagolásban), s ez is hozzájárult, hogy végül Mussolini kiutasította őt Olaszországból.
Crowley ezt követően Tunéziába, majd Németországba utazott, s végül Franciaországban telepedett le, Israel Regardie titkáraként (Regardie később azzal szerzett hírnevet magának, hogy felfedte az Arany Hajnal teljes szertartásrendjét.) Rövid nyugalom után újra kóborolni kezdett Európában, miközben heroinfüggősége egyre súlyosbodott. Angliába visszatérvén megsimerte Maria Ferrari de Miramart, akivel Lipcsében összeházasodott.
1932 - ben találkozott Sybill Leek-kel, aki szintúgy született boszorkány volt s rendszeres látogatója lett - annak ellenére, hogy Sybil mindössze 9 éves volt ezidőtátjt. 1935 - ben botrányos jogvitába keveredett: beperelte a szobrászművész Nine Hamnett - et, amiért az könyvében ("Laughing Torso") fekete mágia használatával vádolta őt. A pert elvesztette, anyagi és erkölcsi csődbe jutott, s a sajtó élvezettel csámcsogott az ügy részletein.
1946 - ban Arnold Crowther bemutatta Gerald B. Gardnernek, aki sok ismeretet szerzett tőle az Old George Pickingill által alapított new forest-i koven, s rajta keresztül az angolszász boszorkánykultusz működéséről. Hatása érződik a gardneriánus Árnyak Könyvén, épp ezért annak hitelességét sokan megkérdőjelezik. Ez időben egy magánhotelben élt, magányosan, a herointól haldokolva. 1947 dec.1 - jén távozott el ebből az árnyékvilágból, meghagyva, hogy pogány rítusok szerint búcsúztassák, s hamvait vigyék Amerikába.
Élete és munkássága a zsenialitás és őrület közti, sokszor talán nem is létező hajszálvékony határvonalon egyensúlyozik. Úgy gondolom, tapasztalat - és talán ismeretszerzés céljából is érdemes olvasni a könyveit, - ugyanakkor zaklatott, önpusztító életvitelét senkinek nem ajánlanám.

(eredeti leírás: George Knowles; fordítás: Salem - www.annwn.vndv.com; átdolgozás: Hulló Eső)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése