2011. november 25., péntek

fullánkok

Néhány napja darazsakkal álmodtam, s a Krúdy-féle álmoskönyv értelmében ez leggyakrabban viszálykodást, elszólásból induló veszekedést, nézeteltérést, szorongást, konfliktushelyzetet vetít előre. Természetesen vannak egyéb megfelelései is, ám azok többnyire bizonyos speciális megjelenési formához vagy viselkedésmintához kapcsolódnak, s az én álmommal egyik sem korrelál.
Másnap - édesanyám tiltakozása ellenére - az ünnepi ebéd oldott hangulatában elpöttyintettem Kendének, hogy lassan ideje volna elköltöztetnie tőlem az állatait, vagy valamivel hozzájárulnia az ellátásukhoz. Később átküldtem neki egy emailt a közös baromfiprojekt eddigi kiadásainak, anyag,- takarmány,- gyógyszer,- és alomszükségletének tételes felsorolásával, s aláhúzottan kihangsúlyoztam: nem várom el, hogy számtani pontossággal állja a rá eső költséghányadot, de amennyire a lehetőségei engedik, támogassa meg az üzletmenetet. A kimutatást tájékoztató és egyben összegző célzattal készítettem el: egyfelől hogy át tudjuk tekinteni, mivel jár a tyúktartás (nem csak pénzügyi, hanem gyakorlati vonatkozásban); másfelől hogy ne érezzék, hogy  - a saját tőkét kispórolva a tollasbizniszből - rajtuk élősködök, s indokolatlan követeléseket támasztok.
Nővérem,  - akinek mostmár tényleg kénytelen vagyok nevet adni, legyen tehát 'Uzonka' - természetesen felkapta a vizet és anyagelvűnek, kicsinyesnek, zsugorinak bélyegezte a szemléletmódomat (ha nem is ezekkel a szavakkal). Nem akarok belemenni a részletekbe, de az egész meglehetősen undorítóvá fajult. Kende szerencsére teljesen korrekt és becsületes módon viszonyul a kérdéskörhöz, de a történtek akkor is rossz hangulatot keltettek, s bizonyára ő sem a legjobb szívvel gondol rájuk. Nem akartam efféle kellemetlenségekkel zárni a közösködést. Attól függetlenül, hogy kinek volt igaza, kinek a javára szólnak a tények, mindannyiunkban tüskét hagyott a vita. Csak tudnám, miért végződik így minden velük való együttműködési kísérlet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése