2013. június 27., csütörtök

tudtad-e, hogy...?

"Lóvá tesz" szólásmondásunk arra a hiedelemre vezethető vissza, miszerint a boszorkányok, szépasszonyok éjszakai mulatságukra igyekezvén kantárt vetnek a hátasnak kiszemelt férfi fejébe, mire az lóvá változva hajnalig kénytelen hordozni őket. Ezzel kapcsolatban a magyar folklórban széles körben meggyökeresedett  a "megpatkolt boszorkány" mondai toposza, mikoris a szemfüles áldozat változtatja lóvá az őt megnyergelni vágyó rontó nőszemélyt, majd a kovácshoz siet vele. Másnap a boszorkány kezén, talpán fájdalmas égési sérülések árulkodnak a történtekről. E témát dolgozza fel komikus-kedves formában az 'Ördögtérgye' c. erdélyi rövidfilm, ami a Gyimesvölgy lankáin kószáló szépasszonyok veszedelmes bájairól regél... 

2013. június 26., szerda

múltkor

Időnként felnézek az origóról levált múlt-kor.hu történelmi hírportálra. Némelyik cikk mind a tartalmat, mind a megfogalmazást tekintve hagy kívánnivalót maga után, de sok érdekes is akad; például erről az egyiptomi szobrocskáról, amely (vagy talán az általa megtestesített egykori elhunyt, Neb Sanu?), ahogy mondani szokás, "forog a sírjában", pontosabban szólva: a végső nyughelyének számító múzeumi polcon. 
Egy másik írás a Norvégia északi részén fekvő Finnmark megye kora-újkori boszorkányégetési gyakorlatáról számol be. Az áldozatoknak 2011-ben emlékművet emeltek, ami az egyéni sorsdrámák bemutatásán keresztül arra figyelmeztet, hogy a boszorkányüldözés világszerte sokak számára nem csupán a múlt szégyenfoltja, de a jelent tragikuma. 

2013. június 20., csütörtök

tudtad-e, hogy...?

A pohánkát avagy tatárkát (Fagopyrum esculentum, F. tataricum) jelölő 'hajdina' szó a német 'Heidenkorn'   (szláv átvétel során történő) eltorzulásával keletkezett, az eredeti kifejezés jelentése: pogánybúza, pogányok gabonája. A növény a belső-ázsiai sztyeppövezetben honos (a 'Heide' szó egyben pusztát, ugart is jelöl), ahonnan az Európát újra és újra elözönlő nomád hódítók hozták magukkal.

2013. június 17., hétfő

tudtad-e, hogy...?

(a kép csak illusztráció :-))
"Egy követ fúj" szólásmondásunk a (kisebb-nagyobb eltérésekkel) széles körben ismert varázslatos kígyókő-hiedelemből sarjadt. A  magyar néphagyomány szerint tavasszal gyakran látni az egymás hegyén-hátán nyüzsgő csúszómászókat (akár 50-100-at is egyrakáson), amint a kupac belsejében formálódó, szivárványos, csillámló, többnyire ovális vagy gömbölyű kígyókövet (gyémántot) fújják (tajtékot köpnek, s az válik mind keményebbé). A kígyókő mágikus erejű: erszénybe téve a bukszából sosem fogy ki a pénz, érintése meggyógyítja a felpuffadt vagy gyulladt tőgyű tehenet, garantálja, hogy haszonnal kel el az eladásra szánt jószág; ha lyukas, keresztülfejik rajta a tejet, hogy ne apadjon el, s hogy megóvják a marhát a rontástól. Az embergyógyászatban hályog ellen használták. Szájba véve láthatatlanná tesz. Jókai egyik regényében (A Damokosok) sebgyógyító, fulladást elhárító, életerőt megtartó hatalmáról is beszámol.