boszorkánykert (IV) - viscum album

Viscum album - fehér fagyöngy (madárlép, madárlip, enyvesbogyó)

Rendszertani besorolás: a Santalales (szantálfavirágúak) rendjén belül a Loranthaceae (fakín-félék) családjának tagja. Egyes szerzők a lombhullató (puha)fákon közönséges fehér fagyöngytől elkülönítik a fenyőféléken élő fenyő-fagyöngyöt (Viscum laxum). Nem keverendő össze a lombhullató sárga fagyönggyel vagy sárga fakínnal (Loranthus europeaus). 

Botanikai leírás: fás szárú, hemiparazita (azaz félélősködő - vagyis a fotoszintézishez szükséges vizet és szervetlen tápelemeket a gazdanövényből szipolyozza ki), örökzöld. Rövid szártagú , zöld, hengeres, csupasz, folyamatosan vastagodó, a nóduszoknál (hajtáscsomóknál) könnyen elpattanó ágai álvillásan elágazók, amitől a bokor elnyeri jellegzetes, szétterülő, 60-100 cm átmérőjű laza gömb-habitusát. Levelei átellenesek, ülők, fordított hosszúkás-tojásdad alakúak, ép szélűek, bőrneműek, simák, sárgászöld színűek, csúcsuk lekerekített. Jellemző az öt, közel párhuzamos, a csúcsban összefutó főér. Kétlaki; március-áprilisban virágzik, apró, zöldessárga virágai 3-5 tagú bogernyőt alkotnak.Termése borsónagyságú, fehér vagy gyöngyházszerűen áttetsző, ragacsos álbogyó, melyben 1-2 zöld színű, szívforma mag rejtezik. Késő ősszel-télen érik; terjesztésében a madarak játszanak fontos szerepet, akik az enyves magvakat ágakra ragasztják, s azok ott a napfény és az optimális hő hatására csírázásnak indulnak. 

Élőhely, ökológiai igények, előfordulás: elterjedési területe Észak-Amerika és Eurázsia mérsékelt övi területeit öleli fel. Sík vidéken és hegyekben is megtalálható, egészen 1400 m-es magasságig (vagyis többé-kevésbé a lombos erdők zónájának felső határáig; tehát ameddig gazdanövényei élnek). Leggyakoribb gazdanövényei (hazánkban): alma, fűz, hárs, vadkörte, juhar, magas kőris, kanadai nyár, akác, erdeifenyő (tölgyek). 

Drog: a levelek (Visci folium), illetve a leveles hajtások max. 5 cm. vastagságig (Visci albae stipes).Ősszel, télen vagy kora-tavasszal gyűjtendő, szobahőmérsékleten szárítandó.

Hatóanyag: erős hatású polipeptidek (viszkotoxinok, cisztein); viszkumprotein-komplex, lektinek, fenilpropán,- és lignánszármazékok (sziringenin- és sziringarezinol-glikozidok), kávésavszármazékok és flavonoidok (kvercetin glikozidok), biogén aminok (tiramin, kolin stb), arabinogalaktán és galakturonannán poliszacharidok.

Farmakológiai hatás, felhasználás: FONTOS! Erős hatású fehérjéket és fehérjeszerű anyagokat tartalmaz, amelyek szájon át fogyasztva nem károsítják a szervezetet, mert lebomlanak a tápcsatornában, ill. kiürülnek; más módon alkalmazva vigyázni kell velük. A legjobb, ha csak orvosi rendelvényre, illetve orvosi felügyelet mellett használjuk a fagyöngy-készítményeket.

Vizes kivonata perorálisan adagolva vérnyomáscsökkentő, vérnyomásszabályozó, kardiotonikum, de hatása csak a betegek egynegyedénél mérhető. Befecskendezésre szánt speciális készítményeit degeneratív gyulladásos, ízületi megbetegedéseknél, szalagsérülésnél, isiász kezelésében alkalmazzák a szervezet celluláris védekezőképességének fokozása érdekében. A lektinek és bázikus fehérjéknek a szervezetre gyakorolt immunmoduláns hatása okán javítja a daganatos betegek általános állapotát, szerepet játszhat az áttétek megelőzésében, malignitás csökkentésében. Mindazonáltal kellemetlen (és súlyos) mellékhatásai (hidegrázás, anginás mellkasi panaszok, ortosztatikus keringési zavarok, allergiás reakciók) gátat szabnak széleskörű alkalmazásának. 

A fagyöngy a mágiában: férfias, levegő elemű, a Nap befolyása alatt áll. Asztrológiai értelemben elsősorban az Oroszlán, másodsorban Vízöntő, Ikrek és Mérleg jegy tartozik hozzá. Istenei Odin és Apolló, istennői Freya, Frigg és Vénusz.

Minthogy ég és föld között nő, kapcsolatot teremt a világok között, s különleges szentséget hordoz. A korai keresztények átvették a pogányoktól használatát, s mint a béke és jóakarat szimbólumát alkalmazták. Lakásunkban fellógatva vagy az oltárra helyezve (különösen Yule idején):

- segít békére lelni a konfliktusokkal terhelt, nehéz szituációkban

- szeretet és bőséget biztosít a számunkra

- meggyógyít lélekben, testben és szellemben

- áldást hoz az otthonunkba

A kora-újkorban az a hagyomány élt, hogy a fagyöngy megvéd a démoni megszállás ellen, s gyakran akasztották egy-egy darabkáját gyermekek nyakába, hogy oltalmazza őket a gonosztól. Nem csak az ördögöt, a csalfa tündérnépséget is taszítja a fagyöngy látványa és illata, ezért a szülők, akik aggódtak, hogy  csecsemőjüket elragadják a tündérek, egy darab fagyöngyöt tettek a bölcső belsejébe.

Ugyancsak távol tartja a mennydörgést és a villámlást, ha a kéménybe, ajtó fölé vagy az ablakokba akasztották. A druidák hite szerint nyárközép éjszakáján érte el ereje maximumát, ilyenkor kellett levágni aranysarlóval, egyetlen nyisszantással, s gondosan ügyelni, hogy ne érintkezzen a földdel. (A druidák fehér lepleket vittek magukkal, a kezükben tartva kifeszítették őket a fa alatt, és a lehulló növények azokba pottyantak.)Ha helyesen gyűjtötték be, egészséggel és jövőbelátó tehetséggel áldotta meg használóját. Ugyancsak hatalmas mágikus potenciál halmozódik fel a növényben , ha télközép éjjelén, illetve az újholdtól számított hatodik napon aratjuk le. A druidák a fagyöngy betakarításakor egy pár fehér bikát áldoztak az isteneknek, hogy kiengeszteljék őket (legalábbis Gerina Dunwitch szerint).

Angliában úgy hitték, hogy az a hajadon, aki az esküvője előtt hagyja magát megcsókolni a Yuletide alkalmából felaggatott fagyöngycsokor alatt, soha nem lesz képes gyermeket kihordani. Fura antagonistája ennek a hiedelemnek, hogy ugyanakkor az a férfi, aki még agglegényként, el-nem-jegyzett fiatalemberként nem csókolt meg senkit a fagyöngy alatt, szintén nem lesz képes gyermeket nemzeni.Más hagyomány szerint a fagyöngy alatt csókot váltó párok szerelme örök és erős marad.

Hogy honnan ered ez a szokás? A skandináv mitológia ad választ e kérdésre, Frigg és Odin daliás fiának, a gyönyörű és nemes Baldurnak tragikus történetén keresztül. Baldur (Balder, Baldr), akit mindenki szeretett, s nem csak szépségéért, hanem jószívű, igazságos, nagylelkű természetéért, egy éjjel azt álmodta, hogy rövidesen nyíl üti át a szívét. Felkelvén anyjához sietett a félelmetes hírrel, mire az útnak indult, hogy megeskesse az összes létezőt: nem fognak ártani fiának. Minden növény, minden állat, de még a kövek szíve is megesett a gyermekét féltő anya bánatán, és megfogadták, hogy nem okozzák Balder vesztét. Egyetlen növénykéről feledkezett meg Frigg: a fagyöngyről, amely észrevétlen megbújt a fák sűrű lombkoronájában.

Mikor aztán úgy tűnt, nincs, ami árthatna Baldurnak, az istenek tréfából különféle fegyvereket hajigáltak rá, hogy lássák: valóban sérthetetlen. Persze nem állt szándékukban megölni - kivéve az aljas Lokit, aki irigyelte az ifjú népszerűségét, tisztaságát és megnyerő külsejét. Készített hát egy nyílvesszőt fagyöngyből, és Baldur  gyermekien ártatlan ikertestvérének, a tél, sötétsgé, hideg és halál vak istenének, Hodr-nak a kezébe adta. Hodr, anélkül, hogy tudta volna, milyen veszélyes fegyvert hordoz, lőtt - és talált; Balder holtan esett össze. Az istenek Friggre bízták, mi legyen a fagyöngy büntetése, ő azonban azt kívánta, hogy többé ne árthasson senkinek, ellenkezőleg: legyen a szeretet és összetartozás szimbóluma.

Források:

Bernáth Jenő et al: Gyógy,- és aromanövények (Mezőgazda Kiadó, 2000)
Drew, A.J: Wiccan Formulary and Herbal (Career Press, 2004)
Dunwich, Gerina: Herbal Magick (New Page Books, 2002)
Gregg, Susan: The Complete Illustrated Encyclopedia of Magical Plants (Fair Winds, 2008)