ajvé.
Már megint azt álmodtam, hogy egy (emberből lett) beszélő lovon ülök.
Első alkalommal, még évekkel ezelőtt, az egyik lakótársam és kedves barátom változott lóvá, s rajta vágtáztam a levegőben. Ezúttal a ló kiléte titok maradt, de tudtam, ha nem is vagyok képes konkrétan megszemélyesíteni, jól ismerem, közel áll hozzám.
Nagyon bizarr érzés olyasvalakit megnyergelni, aki beleszövegel abba, hogy hogyan teszed azt. Egyáltalán, egy emberként érző és gondolkodó lényt hátasállatként kezelni. Brrr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése