Verbena officinalis - vasfű (gyakori megnevezései: vasfű, orvosi vasfű, kakascímer, keserűfű, lakatfű, uborkafű)
Rendszertani besorolás: a Lamiales (árvacsalán-virágúak) rendjén belül a Verbenaceae (verbénafélék) családjának tagja.
Botanikai jellemzés: kétéves vagy évelő lágy szárú növény. Gyöktörzse - amelyből az orsószerű, mélyre hatoló, erős gyökérrostokkal fedett gyökerek erednek - vízszintesen vagy ferdén helyezkedik el, elágazó, rövid szártagú. Szára 30-80 cm magas, egyenes, merev, elágazó, négyélű, s élein apró szőrökkel fedett. Levelei átellenesen állók, az alsók nyelesek, a felsők ülők. Virágzata laza bugában álló kicsiny virágú álfüzér. Füzérei eleinte tömöttek, később megnyúlnak. Az ülő, apró, halványlilás pártájú virágok június-júliusban nyílnak. Termése négy részterméskére széteső, halvány fényű makkocska. Ezermagtömege 0.3 - 0.4 gramm.
Előfordulás, ökológiai igények: Európában szerte megtalálható; széles alkalmazkodóképességű faj, nincs meghatározott talajigénye. Napos, nyílt parlagok, ruderális gyomtársulások gyakori faja. Megjelenik utak mentén, kavicsos vízpartokon, árokszéleken, elhanyagolt lucernásokban és herefélék veteményeiben.
Gyűjtendő: a növény virágos-leveles hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszúságú része, virágzás idején. Kezelés: árnyékos, szellős helyen addig szárítsuk, amíg a legvastagabb szárrész is pattanva törik. Tárolás: száraz, sötét helyen.
Drog: Verbenae herba
Hatóanyagai: iridoid glikozidok (0.2 - 0.5%; verbenin, verbenalin, tannin, hasztazoid), kávésav-származékok, csersav, invertin enzimek, szaponin, emulzin, kevés illóolaj.
Farmakológiai hatás, felhasználás: gyulladáscsökkentő, enyhe fájdalomcsillapító és a kolinerg végkészülékeket enyhén izgató hatású. Gátolja a pajzsmirigy fokozott működését. Kivonatai fokozzák a prosztaglandin E 2 hatását. Menstruációs zavarokat enyhítő, tejelválasztást serkentő, anyagcsere-folyamatok stimulálására szolgáló teakeverékek alkotóeleme. Teája üdítő, erősítő, étvágyjavító, külsőleg bőrbántalmak kezelésére használatos. Főzetét a fáradt, gyulladt szem borogatására is alkalmazták, habár ez talán csak rituális használata (a harmadik szem felnyitása) okán terjedt el. Elalvás előtt fogyasztva nyugtató, emésztéskönnyítő. 'Uborkavirág' elnevezése arról tanúskodik, hogy az ecetes uborka és paprika eltevésénél íz,- és állományjavító funkciót tölt be.
Mágikus jellemzők:
Föld elemű, nőies, Vénusz szent növénye. Asztrológiai vonatkozásban elsősorban a Mérleg és a Bika, másodlagosan a Bika, a Bak és a Szűz befolyása alatt áll.
A vasfű leveleit (tetszés szerint más, hasonló hatású növényekkel - pl. ánizzsal, rozmaringgal, molyhos ökörfarkkóróval, porcsin keserűfűvel, hajnalkával - kombinálva) egy mojo-zsákban helyezzük a párnánk alá, hogy távol tartsa a lidércnyomást. Ugyane célból viselhetjük nyakláncként, vagy fogyasszuk teaként lefekvés előtt. Mély alvást hoz az egy rész levendulából, egy rész vasfűből és három rész kamillából főzött tea. A new orleans-i bázisú voodoo népszerű 'Van-Van' olaja otthon is könnyen elkészíthető: egy vasfűhajtást áztassunk 3 órára bármilyen növényi olajba, majd szűrjük le, palackozzuk be és hűvös helyen tároljuk. Ha beszédes, sokat jósló álmokra vágyunk, holdtölte idején kenjük be a harmadik szem (vagyis homlok-) csakrát olívaolajjal, amibe előzőleg vasfüvet áztattunk.
A vasfű kedves a tündéreknek - ha olyan kertet szeretnék kialakítani, amelyben szívesen tanyát ütnek, ültessünk belőle bőséggel (további, a tündérek szemében kedves fajok: tavaszi kankalin, pillangóbokor, szegfű [különösen a vörös], lóhere, menyecskeszem, százszorszépek, gyűszűvirág, mályvarózsa, izsóp, levendula, lobélia, árvácskák, petúniák, zinniák, rózsa [minden típus], lóhere, kakukkfű és cickafark.) Egyben a gonosz szellemek elleni védelem hatékony eszköze: ennek érdekében főzetét hintsük szét a házunk, kertünk körül. Nem csak az ellenséges entitások, a sebek és betegségek ellen is megóv, ha mojo-zsákba kötve viseljük. Főzetét használhatjuk az oltár lemosására, az oltárszoba padlójának feltörlésére. Ha szőnyeg borítja, spricceljük vagy szórjuk rá este, és porszívózzuk össze másnap reggel. A száraz hajtásokból kötözött kicsiny seprű az oltár takarításának kiváló eszköze. Az otthon más részeiben alkalmazva békés és nyugodt légkörrel ajándékoz meg bennünket. A fürdővízbe szórt vasfű a lelki megtisztulás előmozdítója: segít felkészülni a rituális tevékenységre. A Brit-szigeteken Beltaine idején az emberek vasfüvet tartottak a tűzbe, hogy megvédjék a haszonállataik egészségét, és Litha éjjelén szétszórták a földjeiken, biztosítandó azok termékenységét.
Ahogy arról már szó esett, a vasfű Vénusz növénye, s ily módon a szerelmi bűbájok fontos segédeszköze. A Gerina Dunwich által idézett cigány hagyomány szerint Újhold első napján, pirkadat előtt kell leszedni (máskülönben nem rendelkezik varázserővel. Itt jegyezném meg, hogy a kelta hiedelmek szerint a Szent Iván napján [vagy inkább a nyári napforduló éjjelén], és/vagy a Kutyacsillag [Sirius] fényénél gyűjtött vasfű hatásos, mégpedig amit akkor szedtünk, amikor a Nap már, a Hold még nincs fenn az égen). A megszárított virágokat kis zsákban hordozzuk, vagy helyezzük a párnánk alá, hogy bevonják az életünkbe a szerelmet.
A magyar folklór a fentiektől eltérő módon a pénzkeresés, kincskeresés, meggazdagodás kulcsszerének tartja a vasfüvet. Másik népi elnevezése, a lakatfű még ennél is árulkodóbb. Ahogy a Magyar Néprajz VII Folklór 3 írja: " Európa nagy részén ismert volt az a hiedelem, hogy aki tenyerébe bőr alá forraszt belőle, minden zárat, lakatot ki tud nyitni ". Másutt: " A zárnyitó füveket már az ókortól ismerjük, s a mai európai néphitben (finn, észt, orosz, szlovák, cseh, német, román) is él az elképzelés a vasfű és más növények zárnyitó erejéről.[...] A vérehulló fecskefű (Chelidonium maius), a vérfű (Sanguisorba officinalis), a bolhafű (Pulicaria vulgaris) zárat nyit, mint a már említett vasfű (Verbena officinalis). Kuthy Lajos, aki Hazai rejtelmek című regényében néprajzi hűséggel ír a Hortobágyról, megemlíti, hogy a kóbor kincsásó a zárnyitáshoz páfrányfüvet keres (Kuthy L. 1846). A zárnyitó füvekhez a háromszéki, moldvai néphit szerint úgy lehet hozzájutni, ha az ember elzárja a sündisznó fiait. Az anyaállat fiai kiszabadítására egy füvet hoz a szájában. Aki ezt a sündisznótól elveszi, minden zárat kinyithat vele (Gazda K. 1970: 425). A fű a moldvaiak szerint „széjjel ront minden vasat” [...] A zárnyitó füvet hozó sündisznó háromszéki hiedelmét ismerjük az észtektől, a litvánoktól".
Hazánkban is dívott a vasfű Szent Iván-éji égetése: " A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. Például Menyhén, Gímesen virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra tettek. Tardoskedden a {7-192.} tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát „mellfájás” ellen." (Magyar Néprajz VII Folklór 3).
Összegezve: használjátok a vasfüvet, ha békés alvásra vagy látnoki álmokra, a természetfelettivel való kapcsolatteremtésre, erős mágikus védelemre, tündérek barátságára:), romantikus kalandokra vágytok, esetleg tiltott kincsre fáj a fogatok :).
Felhasznált irodalom:
Bernáth, Jenő: Gyógy - és aromanövények (Mezgazda Kiadó, 2000)
Bremness, Lesley: Füveskönyv (Park Kiadó, 1990)
Cunningham, Scott: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs (Llewellyn, 2000)
Dunwich, Gerina: Herbal Magick (New Page Books, 2002)
A.J. Drew: Wiccan Formulary and Herbal (Career Press, 2004)
Susan Gregg: The Complete Illustrated Encyclopedia of Magical Plants (Fair Winds, 2008)
Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza (Európa Kvk, 1998)
http://www.alchemy-works.com/herb_vervain.html
http://nettle.wordpress.com/2007/06/18/vervain/
Magyar Néprajz (például itt)
Mágikus jellemzők:
Föld elemű, nőies, Vénusz szent növénye. Asztrológiai vonatkozásban elsősorban a Mérleg és a Bika, másodlagosan a Bika, a Bak és a Szűz befolyása alatt áll.
Istenei: Shango, Eleugga, Hanoman, Hermes, Jupiter, Mars, Merkúr, Obatala, Oggun, Parashurama, Tegid, Thor, Thoth, Visnu
Istennői: Aradia, Cerridwen, Isis, Juno, Oshun, VénuszA vasfű számos vallásban rendelkezik kutlikus hagyományokkal. A rómaiak Vénusz és Diana tiszteletére helyezték el oltáraikon; s katonáik magukkal vitték a harcba, mint mágikus amulettet. A görög papok köntösükön viselték. A keresztény mitológia szerint a Kálváriára vezető út mentén vasfű nőtt, s hívei ezzel hűsítették Krisztus sebeit. ("Áldassék neved, szent fű, virága a földnek/ Először Téged Kálvária hegyén leltek/ Gyógyítója bajnak, hegesztője sebnek/ Jézus nevében földből fölszedlek" - 1584, Anglia. "Szenteltessék meg a neved, vasfű, virága a földnek/ Először Téged Kálvária hegyében leltek/ Gyógyítója megváltó Jézusunknak, heggesztője vérző sebének/ Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében földből felszedlek - 1608, Anglia; in: Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza, Európa Kvk, 1998) Azt mondják, a druidák is előszeretettel alkalmazták a vasfüvet, például prófétikus álmok, jövőbelátás, a költői ihlet megtalálása végett (egyesek szerint a Cerridwen üstje néven ismert varázsital alkotóeleme). Samhain éjjelén egy pohár borral elkeverve segít kapcsolatba lépni elhunyt szeretteinkkel. A kínaiak szintúgy a 'vasfű', illetve a 'sárkányfogű fű' elnevezéssel illeték, hogy kifejezzék erejét. A vasfű leveleit (tetszés szerint más, hasonló hatású növényekkel - pl. ánizzsal, rozmaringgal, molyhos ökörfarkkóróval, porcsin keserűfűvel, hajnalkával - kombinálva) egy mojo-zsákban helyezzük a párnánk alá, hogy távol tartsa a lidércnyomást. Ugyane célból viselhetjük nyakláncként, vagy fogyasszuk teaként lefekvés előtt. Mély alvást hoz az egy rész levendulából, egy rész vasfűből és három rész kamillából főzött tea. A new orleans-i bázisú voodoo népszerű 'Van-Van' olaja otthon is könnyen elkészíthető: egy vasfűhajtást áztassunk 3 órára bármilyen növényi olajba, majd szűrjük le, palackozzuk be és hűvös helyen tároljuk. Ha beszédes, sokat jósló álmokra vágyunk, holdtölte idején kenjük be a harmadik szem (vagyis homlok-) csakrát olívaolajjal, amibe előzőleg vasfüvet áztattunk.
A vasfű kedves a tündéreknek - ha olyan kertet szeretnék kialakítani, amelyben szívesen tanyát ütnek, ültessünk belőle bőséggel (további, a tündérek szemében kedves fajok: tavaszi kankalin, pillangóbokor, szegfű [különösen a vörös], lóhere, menyecskeszem, százszorszépek, gyűszűvirág, mályvarózsa, izsóp, levendula, lobélia, árvácskák, petúniák, zinniák, rózsa [minden típus], lóhere, kakukkfű és cickafark.) Egyben a gonosz szellemek elleni védelem hatékony eszköze: ennek érdekében főzetét hintsük szét a házunk, kertünk körül. Nem csak az ellenséges entitások, a sebek és betegségek ellen is megóv, ha mojo-zsákba kötve viseljük. Főzetét használhatjuk az oltár lemosására, az oltárszoba padlójának feltörlésére. Ha szőnyeg borítja, spricceljük vagy szórjuk rá este, és porszívózzuk össze másnap reggel. A száraz hajtásokból kötözött kicsiny seprű az oltár takarításának kiváló eszköze. Az otthon más részeiben alkalmazva békés és nyugodt légkörrel ajándékoz meg bennünket. A fürdővízbe szórt vasfű a lelki megtisztulás előmozdítója: segít felkészülni a rituális tevékenységre. A Brit-szigeteken Beltaine idején az emberek vasfüvet tartottak a tűzbe, hogy megvédjék a haszonállataik egészségét, és Litha éjjelén szétszórták a földjeiken, biztosítandó azok termékenységét.
Ahogy arról már szó esett, a vasfű Vénusz növénye, s ily módon a szerelmi bűbájok fontos segédeszköze. A Gerina Dunwich által idézett cigány hagyomány szerint Újhold első napján, pirkadat előtt kell leszedni (máskülönben nem rendelkezik varázserővel. Itt jegyezném meg, hogy a kelta hiedelmek szerint a Szent Iván napján [vagy inkább a nyári napforduló éjjelén], és/vagy a Kutyacsillag [Sirius] fényénél gyűjtött vasfű hatásos, mégpedig amit akkor szedtünk, amikor a Nap már, a Hold még nincs fenn az égen). A megszárított virágokat kis zsákban hordozzuk, vagy helyezzük a párnánk alá, hogy bevonják az életünkbe a szerelmet.
A magyar folklór a fentiektől eltérő módon a pénzkeresés, kincskeresés, meggazdagodás kulcsszerének tartja a vasfüvet. Másik népi elnevezése, a lakatfű még ennél is árulkodóbb. Ahogy a Magyar Néprajz VII Folklór 3 írja: " Európa nagy részén ismert volt az a hiedelem, hogy aki tenyerébe bőr alá forraszt belőle, minden zárat, lakatot ki tud nyitni ". Másutt: " A zárnyitó füveket már az ókortól ismerjük, s a mai európai néphitben (finn, észt, orosz, szlovák, cseh, német, román) is él az elképzelés a vasfű és más növények zárnyitó erejéről.[...] A vérehulló fecskefű (Chelidonium maius), a vérfű (Sanguisorba officinalis), a bolhafű (Pulicaria vulgaris) zárat nyit, mint a már említett vasfű (Verbena officinalis). Kuthy Lajos, aki Hazai rejtelmek című regényében néprajzi hűséggel ír a Hortobágyról, megemlíti, hogy a kóbor kincsásó a zárnyitáshoz páfrányfüvet keres (Kuthy L. 1846). A zárnyitó füvekhez a háromszéki, moldvai néphit szerint úgy lehet hozzájutni, ha az ember elzárja a sündisznó fiait. Az anyaállat fiai kiszabadítására egy füvet hoz a szájában. Aki ezt a sündisznótól elveszi, minden zárat kinyithat vele (Gazda K. 1970: 425). A fű a moldvaiak szerint „széjjel ront minden vasat” [...] A zárnyitó füvet hozó sündisznó háromszéki hiedelmét ismerjük az észtektől, a litvánoktól".
Hazánkban is dívott a vasfű Szent Iván-éji égetése: " A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. Például Menyhén, Gímesen virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra tettek. Tardoskedden a {7-192.} tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát „mellfájás” ellen." (Magyar Néprajz VII Folklór 3).
Összegezve: használjátok a vasfüvet, ha békés alvásra vagy látnoki álmokra, a természetfelettivel való kapcsolatteremtésre, erős mágikus védelemre, tündérek barátságára:), romantikus kalandokra vágytok, esetleg tiltott kincsre fáj a fogatok :).
Felhasznált irodalom:
Bernáth, Jenő: Gyógy - és aromanövények (Mezgazda Kiadó, 2000)
Bremness, Lesley: Füveskönyv (Park Kiadó, 1990)
Cunningham, Scott: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs (Llewellyn, 2000)
Dunwich, Gerina: Herbal Magick (New Page Books, 2002)
A.J. Drew: Wiccan Formulary and Herbal (Career Press, 2004)
Susan Gregg: The Complete Illustrated Encyclopedia of Magical Plants (Fair Winds, 2008)
Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza (Európa Kvk, 1998)
http://www.alchemy-works.com/herb_vervain.html
http://nettle.wordpress.com/2007/06/18/vervain/
Magyar Néprajz (például itt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése