Ostara.
A megünneplését nem köthetem egyetlen naphoz vagy estéhez, mivel már a Gerecsében töltött hét során is sokat elmélkedtem a megtisztulás- megújulás témaköréről. Az a pár óra csütörtök délután, amit ragyogó napsütés fémjelzett, egy imát szült bennem. Hazatérve e fohász köré összpontosultak az ünnepi szertartásaim.
Minden részletről nem fogok beszámolni, legyen elég annyi, hogy alapos fürdés után a lehetőségeimhez mérten kicsinosítottam magam, és a tavaszt tükröző, bíbor virágmotívumokkal díszített, élénkzöld ruhát öltöttem. Ezt követően kisöprűztem a szobámból a tél során leülepedett negatív energiasalakot (önnön haragom, csalódásaim, csüggedésem, tehetetlenségem mindent átitató lenyomatát). A szentelést sós vízzel és fahéjas füstölővel végeztem el. Ezen a ponton talán közölhetem a varázsrigmust is, amit alkalmaztam:
" Megtisztítlak sóval, vízzel
Megszentelek hűvös füsttel
Tiszta szív, igaz szándék
Mindig szívesen látott vendég
De ki törne ellenemre,
E szobában nincsen helye
Ártó árnyék, rosszakarat
Parancsomra kívül marad! "
A szentelést követően gyertyákat gyújtottam az oltárom körül, a négy égtáj szerint tájolva, és invokáltam az Őrtornyok Urait. Az oltárt már előző este tavaszi pompába öltöztettem: a zöld oltárterítőn nagy zöld gyertya díszelgett, egy kecses, antik hatású vázában pedig csodabogyó, keltike és medvehagyma széplett. A rajta levő holmikat, mi több, mágikus tevékenységeim teljes kelléktárát és magát az oltárt is előzőleg megtisztítottam (minden értelemben), a helyét felsöpörtem és újra megszenteltem.
Letelepedtem a gyertyák alkotta körbe ( szánt szándékkal nem vetettem fel ennél bonyolultabban a varázskört - mindössze elmélkedni és imádkozni szándékoztam, ehhez pedig - érzésem szerint - a teamécsesek lobogó lángja is elég védelmet nyújtott. Máskor sokkal alaposabb előkészületeket teszek. ) Elcsendesedtem és sorra összegyűjtöttem magamban, majd papírra is vetettem mindazon tulajdonságaimat, szorongásaimat, amelyektől szeretnék megszabadulni. A papírlap másik felére feljegyeztem azon célkitűzéseimet, amelyekben haladást szeretnék elérni. A lapot az Istennő és az Isten kegyelmébe ajánlottam, megfüstöltem, majd pentagrammát rajzoltam rá sós vízzel. Ezt követően lejegyeztem a fohászomat is, amit, úgy vélem, szintúgy megoszthatok a blog olvasóközönségével:
" Ahogy a Nap elolvasztja a havat-
Úgy olvadjon le rólam is a jeges, rideg kéreg, úgy tűnjenek a múltba rossz tulajdonságaim
Ahogy a Nap átmelegíti a fagyott talajt-
Úgy melegítsen át engem is belülről a Szeretet fénye.
Ahogy a szomjazó Föld befogadja a tavaszi esőt-
Úgy fogadjam be én is mindazt, amiből lelki megújulásom táplálkozhat, erőt meríthet.
Ahogy a Nap szárba szökkenti a pihenő magvakat -
Úgy viruljon ki lelkemben a Szeretet megannyi virága, hogy aztán gyümölcsöket érleljen, amelyekből tartalékolhatok az ínségesebb időkre."
Az imán túl megfogalmaztam konkrét tennivalókat, elsősorban az életvitelem változtatásával kapcsolatban, amelyekkel előremozdíthatom a benső megtisztulást. Mindent az oltárra helyeztem, majd lezártam a szertartást és felszámoltam a varázskört.
Mindannyiótoknak kívánom, hogy sikerüljön magatokban meglelni a türelem, a szelídség, a segítőkészség, az önzetlenség, a belső béke, a derű és bölcsesség pihenő magvait, hogy azok a tavaszi záporok hatására kicsírázhassanak és virágba boríthassák a lelketeket.
A megünneplését nem köthetem egyetlen naphoz vagy estéhez, mivel már a Gerecsében töltött hét során is sokat elmélkedtem a megtisztulás- megújulás témaköréről. Az a pár óra csütörtök délután, amit ragyogó napsütés fémjelzett, egy imát szült bennem. Hazatérve e fohász köré összpontosultak az ünnepi szertartásaim.
Minden részletről nem fogok beszámolni, legyen elég annyi, hogy alapos fürdés után a lehetőségeimhez mérten kicsinosítottam magam, és a tavaszt tükröző, bíbor virágmotívumokkal díszített, élénkzöld ruhát öltöttem. Ezt követően kisöprűztem a szobámból a tél során leülepedett negatív energiasalakot (önnön haragom, csalódásaim, csüggedésem, tehetetlenségem mindent átitató lenyomatát). A szentelést sós vízzel és fahéjas füstölővel végeztem el. Ezen a ponton talán közölhetem a varázsrigmust is, amit alkalmaztam:
" Megtisztítlak sóval, vízzel
Megszentelek hűvös füsttel
Tiszta szív, igaz szándék
Mindig szívesen látott vendég
De ki törne ellenemre,
E szobában nincsen helye
Ártó árnyék, rosszakarat
Parancsomra kívül marad! "
A szentelést követően gyertyákat gyújtottam az oltárom körül, a négy égtáj szerint tájolva, és invokáltam az Őrtornyok Urait. Az oltárt már előző este tavaszi pompába öltöztettem: a zöld oltárterítőn nagy zöld gyertya díszelgett, egy kecses, antik hatású vázában pedig csodabogyó, keltike és medvehagyma széplett. A rajta levő holmikat, mi több, mágikus tevékenységeim teljes kelléktárát és magát az oltárt is előzőleg megtisztítottam (minden értelemben), a helyét felsöpörtem és újra megszenteltem.
Letelepedtem a gyertyák alkotta körbe ( szánt szándékkal nem vetettem fel ennél bonyolultabban a varázskört - mindössze elmélkedni és imádkozni szándékoztam, ehhez pedig - érzésem szerint - a teamécsesek lobogó lángja is elég védelmet nyújtott. Máskor sokkal alaposabb előkészületeket teszek. ) Elcsendesedtem és sorra összegyűjtöttem magamban, majd papírra is vetettem mindazon tulajdonságaimat, szorongásaimat, amelyektől szeretnék megszabadulni. A papírlap másik felére feljegyeztem azon célkitűzéseimet, amelyekben haladást szeretnék elérni. A lapot az Istennő és az Isten kegyelmébe ajánlottam, megfüstöltem, majd pentagrammát rajzoltam rá sós vízzel. Ezt követően lejegyeztem a fohászomat is, amit, úgy vélem, szintúgy megoszthatok a blog olvasóközönségével:
" Ahogy a Nap elolvasztja a havat-
Úgy olvadjon le rólam is a jeges, rideg kéreg, úgy tűnjenek a múltba rossz tulajdonságaim
Ahogy a Nap átmelegíti a fagyott talajt-
Úgy melegítsen át engem is belülről a Szeretet fénye.
Ahogy a szomjazó Föld befogadja a tavaszi esőt-
Úgy fogadjam be én is mindazt, amiből lelki megújulásom táplálkozhat, erőt meríthet.
Ahogy a Nap szárba szökkenti a pihenő magvakat -
Úgy viruljon ki lelkemben a Szeretet megannyi virága, hogy aztán gyümölcsöket érleljen, amelyekből tartalékolhatok az ínségesebb időkre."
Az imán túl megfogalmaztam konkrét tennivalókat, elsősorban az életvitelem változtatásával kapcsolatban, amelyekkel előremozdíthatom a benső megtisztulást. Mindent az oltárra helyeztem, majd lezártam a szertartást és felszámoltam a varázskört.
Mindannyiótoknak kívánom, hogy sikerüljön magatokban meglelni a türelem, a szelídség, a segítőkészség, az önzetlenség, a belső béke, a derű és bölcsesség pihenő magvait, hogy azok a tavaszi záporok hatására kicsírázhassanak és virágba boríthassák a lelketeket.
Legyetek Áldottak!
Hulló Eső
2010-04-05
Hulló Eső
2010-04-05
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése