2010. április 24., szombat

lélektárs 2

Nos, íme a bölénytotem jellemzése. A fordítást a google nyersfordítása alapján végeztem, mivel saját angoltudásom igen csekély, s sajnos maradtak benne értelmetlen mondatok :(
Azoknak, akik bölény totemmel rendelkeznek, a szent utat kell járniuk, minden életút kiteljesedését.(?). Semmit nem érhetnek el a Nagy Szellem támogatása nélkül, de meg kell találniuk magukban az alázatot ahhoz, hogy segítséget kérjenek tőle, s aztán hogy hálásak lehessenek az ajándékaiért. A bölénytotemen keresztül mély kapcsolatot építhetnek ki Földanyával, s a totem ösztönözni fogja őket a veszélyeztetett fajok védelmére. Erős jellemet és független szellemet alakít ki bennük. [...] A bölény reprezentálja számunkra a mindenütt jelenlevő bőséget, ha tiszteljük az élővilágot átszövő kapcsolatokat. A bőség ott rejlik a teremtés minden részében. A bölény a hála, az imádság és a dicséret szimbóluma. Akit e szellem kísér, imádkozzon minden teremtmény szükségleteiért, a harmóniáért, és mondjon hálát az ajándékokért, amelyeket már megkapott.
A bölény által vezérelt személy általában békés, gyümölcsöző és gyakorlatias; erősségei és gyengeségei felületes ismeretség esetén egyaránt rejtve maradnak (?).. Erős, kitartó, sokat bíró, de nincs igazán tudtában, milyen hatást gyakorol a környezetére, a többi emberre. Jól teszi, ha kerüli a harcot, veszekedést (amennyiben konfliktushelyzetbe jut), és nem szabad úgy értelmeznie az önvédelmet, hogy az feljogosít a mások elleni pusztító, romboló tevékenységekre, magatartásra.
Egyesek lassúnak tarthatják, vagy a tekintetét túl üresnek, túl meredtnek vélik [hozzáfűzés: szinte mókás, hogy ez valóban megesett velem - nem egy táncpartnerem tette szóvá, habár nem bántó célzattal, hogy meglehetősen bambán nézek :)], ám ezt a tényt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja.(?). Engedelmes, és szívesen halad együtt a tömeggel önvédelmi célból, vagy igyekszik részévé válni egy társadalmi közösségnek, csoportnak. Néha elveszti a csapatösztönét. Lassan mérgesedik fel, de nem tudja visszatartani a dühét, ha az már feltámadt. Ápoló és adakozó természet. Az élet iránti tisztelet igen erős benne [...].
A szerelemben a bölény mindenkit maga elé helyez: inkább igyekszik vigyázni másokra, mint magára. Megpróbál mindenkit elégedetté és boldoggá tenni, miközben elveszíti önmagát a család, a barátok, a gyermekek, a munkahely kollektív igényei között. Annyira kívánja a békét és a nyugalmat, hogy legszívesebben elkerülné azokat a kockázatot jelentő, komoly kérdéseket, amelyek a társa jövőképére, családtervére, elkötelezettségére, munkájára, a szerelmük tartósságára vonatkoznának.
Spirituális értelemben a bölény-totemmel rendelkezők más birodalmakban élnek, ahová csak néhány földi halandó vethet futó pillantást, s amiről legtöbbünk csak töredékes tudást szerezhet. Tetszik vagy nem, a bölény isteni hírnök. A bölény-totemmel rendelkezőnek meg kell értenie és át kell adnia az üzenetet, e célnak szentelje életét, különben egész biztosan áldozatokat kell hoznia miatta és érte. Tisztán látni, hogy ápoló, gondoskodó személy, ez végül meghatározó lehet az életére, egészségére és halálára.
A bölény számos indián törzs kultúrájában a bőség szimbóluma. Húsát megették, bőréből ruhákat és sátorponyvát, takarókat készítettek, csontjaiból és inaiból a túléléshez szükséges használati tárgyakat fabrikáltak, patájából szaruenyvet főztek ki, s azt használták ragasztónak. A lakoták hagyományai szerint a Fehér Bölényasszony adta nekik a szent pipát, és vele együtt az ígéretet, hogy a bőség oly hosszan megmarad, amíg csak a pipa füstje elviszi imáikat a Nagy Szellemhez, és tisztelik őt minden megjelenésében, azaz a természet minden teremtményében. A bölény azon dolgok tiszteletét, különleges szeretetét jelképezi, amelyeket Földanya kínál a gyermekeinek. A bölény jelzi a pillanatokat, amikor ismét megtaláljuk az élet értelmét, a béke értékét, amikor hálát adhatunk mindazért, amink már van, és meglátjuk a tiszteletreméltó szentséget minden útban, bármennyire különbözzenek is a miénktől.
A bölény az erőt és az állóképességet testesíti meg. Ha bölénnyel álmodunk, az azt szimbolizálja, hogy jelet kaptunk egy új vállalkozás megkezdéséhez, amelyet a bölényszellem támogat.(?) Ha gyakran magunk elé képzeljük, erőt sugároz belénk, és képességet, hogy elérjük a céljainkat.
Ha a bölényt választottuk – vagy fogadtuk el – totemül, arra fog ösztönözni, hogy töltsünk minél több időt házon kívül, a természetben. Arra törekszik, hogy segítsen létrehozni egy szilárd kapcsolatot a Földanyával, és megmutatja, milyen úton dolgozhatunk a veszélyeztetett lények kihalásának elkerülése érdekében. A bölényszellem lelkierővel és szilárd jellemmel ajándékoz meg, s olyan független személyiség kialakulását segíti elő, amely mindenekfölött díjazza a szabadságot.
[...]
A bölény nagy feje egy magasabb rendű intelligencia jelképe, erős teste pedig a földhöz köti. Ennek folytán egyesítő erőként, kapocsként funkcionál az evilági és az isteni szférák között, és arra tanít, hogy a helyes cselekedethez mindig társítsuk a megfelelő imádságot és fordítva.
A bikák és a tehenek is szarvat viselnek, válluk pedig púpos. A szarvak a fejből nőnek ki, ami azt jelképezi, hogy a gondolatainkat ki kell terjesztenünk az égiek felé. Ez a magasabb intelligenciával való kapcsolat jelképe. A púpok gyakran a szervezetben tárolt energia szimbólumai. A bölény púpjai a vállain nyugszanak. Az ember a vállán hordozza a személyes energiát, s önmagát a kezén keresztül fejezi ki. Akármit érintünk vagy fogunk meg, az érintkezésbe kerül a vállon tárolt személyes energiával. A vállak felelősséget vagy örömöt hordoznak. Bármi van bennük, az megnyilvánul a külvilág felé. A bölény arra tanít, hogyan szüntethetjük meg a terheinket azáltal, hogy az energiát egyenletesen használjuk fel/oszlatjuk el..
Amikor vészhelyzetbe kerülnek, a tehenek védőkört képeznek a borjak köré, a bikák pedig a tehenek köré. Ez jelképezi a bölények kölcsönös tiszteletét egymás iránt, valamint védelmi ösztönüket és az élet tiszteletét.
A síksági indiánok számára e növényevő az élet szentségének és a bőségnek a jelképe. Az életet ajándékozta másoknak azáltal, hogy feláldozta önmagát. Húst – élelmiszert – ruházatot és menedéket biztosított nekik. Amikor a törzs készen állt a bölényvadászatra, hálaimát ajánlottak fel a Nagy Szellemnek. A vadászat után szertartást végeztek, hogy kifejezzék tiszteletüket a bölény szelleme előtt. A bölény támogatása nélkül ezek a törzsek nem maradtak volna fent a kemény telek során.
Hogy a sok jón túl a bölény árnyoldalairól is szóljunk: bizony veszélyes és kiszámíthatatlan lehet, ha provokálják. A bölénytotemmel rendelkezőknek emlékeztetniük kell magukat arra, hogy meglássák mindenben a jót és ne engedjék a frusztrációikat eluralkodni a bensejükben. A napi rendszerességgel művelt Tai Chi, jóga, vagy harcművészet segít levezetni a felgyülemlett feszültséget, kiengedni a gőzt.
A bölény emlékeztet bennünket, hogy mindenért, amink van, köszönetet mondjunk, hogy tiszteljünk minden életformát és megtaláljuk saját magunkban az isteni esszenciát. Az egyenlőség, az áldozat és a szolgálat szimbóluma, megmutatja, hogy élhetünk egyetértésben, elfogadó és örömteli állapotban. Segít megszabadulnunk az önsajnálattól, keserűségtől, s ráébrednünk a bőség tudatára.Ugródeszkát biztosít a szellemi-lelki-fizikai egészség visszanyeréséhez, s hogy ismét kapcsolatba kerülhessünk Földanyánkkal és Égatyánkkal.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése