dalriada - táltosének

erdőjáró

A minap egy kedves ismerőssel és két nagyszerű lóval órákig barangoltunk a környékbeli dombokon, szitáló esőben. Az erdő ismét emlékeztetett rá, hogy nem ésszel kell pogánynak lenni, hanem szívvel. 

a szerelem hónapja

boszorkányos gyülekezet

Amint azt tudjátok, Szent György napja Kelet - Európában hagyományosan a legelőre való kihajtás dátuma, kontinens nyugati felén május 1.-jére datálódó tavasz,-vagy nyárköszöntő ünnepek megfelelője. Évszakváltó, forduló jellegéből fakadóan átmeneti idő, s mint ilyen, igazán boszorkányos nap: a néphit szerint sűrűn járnak az állatállományt megkörnyékező rontó bűbájosok és ekkor zajlik a Gellért-hegyi boszorkánymulatság is. Ez alkalomból csokorba gyűjtöttem a történelmi és népi boszorkánysággal kapcsolatos eddigi bejegyzéseimet. Jó böngészést!

(Forrás)

A boszorkány és a szőlőhegy

Boszorkánypalack

A boszorkányszombat

Küldött béka, rongyos macska

Boszorkánykör, tündérgyűrű

Gomba és boszorkányság

Metamorphosis strigae

Miről ismerkszik meg a boszorkány?

Miből lesz a cserebogár? 

A boszorkányság eszköztára: a seprű 

Túl a lucaszéken: a boszorkány felismerése 

Maria de Zozaya látomása

A boszorkány halála

Tíz érdekesség a boszorkányüldözésről

A böjti boszorkány

Boszorkányok Magyarországon (1967)

a föld napja

Ne csak egy nap. Mindennap.

boszorkányok és istenek

(Forrás)

"Vagy vegyük például azt a dolgot a kecskefejű istenekkel. A legtöbb boszorkány nem hisz az istenekben. Persze azt tudják, hogy léteznek istenek. Még dolguk is akad velük időnként. De nem hisznek bennük. Ahhoz túl jól ismerik őket..."

(Terry Pratchett: Vége a mesének. Delta Vision Kft, Budapest, 2011)

a mai nap dala: northland - the rite

A normafai blót emlékére:

tudtad-e, hogy...?

Saraswati, a tudás, zene és művészet hindu úrnője

A "díva" szó (kiemelkedően tehetséges, elsöprő népszerűségnek örvendő énekesnő értelemben) a nyugat-európai populáris kultúra abszorpciója révén honosodott meg nálunk. Eredetije az olasz "diva" = istennő (a latin deus, divus nőnemű változata).

filmajánló: willow

Bavmorda, a gonosz varázslónő tudomást szerez egy jóslatról, amely egy különleges születési jeggyel világra jövő leánygyermekről ad számot, aki megdönti zsarnoki uralmát a daikinik fölött. A királynő minden várandós asszonyt bebörtönöz, csecsemőiket pedig egyenként megvizsgálja a próféciában meghatározott formájú anyajegyet keresve. A szóban forgó kislányt azonban a világra jövetelénél segédkező bába kicsempészi az erődítményből, és fonott kosárban a folyó gondjaira bízza. A baba a törpetermetű nelwynek földjén köt ki, akiknek ereiben némi hobbitvér is csörgedezhet, hiszen életmódjuk és életfelfogásuk meglehetősen emlékeztet a tolkien-i Középfölde lakóira. A kalandvágy itt éppoly gyanús dolog, mint a Megyében: Willow Ufgood ambícióit, aki egyszerű szántóvető helyett varázslóinas szeretne lenni, értetlen rosszallás övezi. Mikor pedig két gyermeke a horgászásból egy harmadikkal - a pólyás Elorával - tér haza, hogy aztán rövidesen Bavmorda rettenetes vérebei kövessék őket, Willow-ra marad a feladat, hogy a daikini babát visszajuttassa az övéihez. Hősünk köré persze rövidesen válogatott kompánia gyűlik: két tökkelütött brownie (Franjean és Rool), Fin Razel, a változatos állatalakokban leledző varázslónő és egy daikini kalandor, a sármőr Madmartigan segíti - vagy épp hátráltatja - a küldetést.  

A George Lucas nevével fémjelzett produkció technológia tekintetében sem marad el a klasszikus fantasy,-és scifi-eposzoktól. A mai szemmel talán már fapados, huszoniksz éve viszont újszerű digitális effektusok a CGI úttörői. A képvilág egyébként is magával ragad: a nelwynek hobbit-birodalma, Bavmorda fekete falú, komor kővára és a jól bejáratott új-zélandi táj a Gyűrűk Ura atmoszféráját vetíti előre. 

A Willow bűvős-bájos mesefilm, a gyermekkor mágiaporos ártatlanságának emlékét hívja életre. Tökéletes arányban ötvözi a humort, izgalmat, varázslatot; a királynő rémes kopóinak láttán görcsbe szorul az ember gyomra, de a rózsaszín női tunikában, műmelleit hátrahagyva menekülő gésa-kontyos Val Kilmer könnyekig fajuló hahotára fakaszt. Utóbbi ekkor még ifjonti szexepilje a gyengébb nem képviselőinek különös örömére szolgál:). Willow pedig - megformálója a HP-széria Flitwick professzorát alakító Warwick Davies - apró termetével, de hatalmas hitével bűvöli el a nézőt. Természetesen nem hiányozhat a főhős átalakulásának, felnőtté válásának, önmagára találásának kedves tanmeséje és a gonosz fölött diadalt arató szerelem motívuma sem. A brownie-kettős abszurd komikummal, Elora baba pedig elképesztő arckifejezésekkel gazdagítja a produkciót :).

Előrejelzés: két óra felhőtlen szórakozás és néhány mosolyfakasztó-szívmelengető emlék.

boszorkányok magyarországon: 1967

Egy kedves ismerős juttatta eszembe újfent ezt a rövidfilmet, amely az 1960-as években még eleven boszorkányhiedelmekről ad számot. Jó szórakozást! 

a másik garnitúra

Ezúttal bodzabogyó-lé, a többi változatlan.

és még mindig tojás...

Hat keménytojás, fél liter vöröshagyma-főzet, egy evőkanál ecet, néhány hústű, rengeteg türelem, foszladozó idegrendszer és voilá! :)

   

tojásfestés természetes anyagokkal

A bolti festék megvásárlása helyett színezhetjük a tojásokat olyan természetes matériákkal is, amelyek a háztartás, a kert hétköznapi tartozékai, be/vagy megszerzésük egyaránt olcsó és könnyű.

(Forrás)

Vöröset, barnásvöröset a vöröshagyma szolgáltat. Annyi héjat, amennyit épp ellep, tegyünk fél liter vízbe. Főzzük 30 percet, majd szűrjük le, és adjunk hozzá (1-)2-3(-4) evőkanál ecetet. A kifőtt tojásokat még melegen engedjük bele. Minél tovább áznak a festőlében, annál intenzívebb, mélyebb árnyalatot kapnak. (Az ecet adagolása valamennyi festőléhez javasolt, mert segít a színnek megkötni, ugyanakkor a tojáshéjat puhítja, feloldja, ezért jól válasszuk meg a mennyiséget és az áztatási időt.)

Pirosat (lilásbordót, illetve rózsaszínt) ad a céklalé, a csipkebogyó,- és a hibiszkusztea, illetve a festőmályva virágdrogjának főzete. A céklát felszeletelve vagy lereszelve, sós vízben főzzük legalább egy óráig, majd szűrjük át. Boltban kapható vagy házilag eltett ecetes cékla levét is használhatjuk (mindenféle forralás, főzés nélkül), azonban ez esetben a szín halványabb lesz. A teákat készítsük minél töményebbre.

Szintén piros színt eredményez az almakéreg, szurokfű és nyírfalomb együtt főzve.

Narancssárgát, sárgás-pirosat sárgarépa vagy pirospaprika révén festhetünk: aprítva főzzük meg őket, majd a leszűrt lébe áztassuk a tojásokat. Őrölt pirospaprikából 4-5 csapott evőkanálnyit egy bögre vízben feloldva (felfőzve) téglapiros színt kapunk. 

Sárga, narancssárga lesz az eredmény, ha pitypanggyökér, körömvirág, eperfalomb, gilisztaűző varádics-virág vagy almarügy,-és vessző főzetét készítjük el (utóbbihoz némi timsót is adagolni kell). Halványsárgát ad a (körülbelül negyed óráig főzött) citrom,- és narancshéj, zöldessárgára színez a kamilla. Némi timsó hozzáadásával a vöröshagyma-lében áztatott tojások is napsárga árnyalatot nyernek. 

Kiváló festőanyag a kurkuma,-vagy curry is. 1 liter vízbe tegyünk 50 g curryport, forraljuk fel, hagyjuk állni 1-2 órát, majd szűrjük át. A kurkuma kevésbé időigényes, negyedóra főzés után mehetnek bele a tojások.

Barnát (sötétbarnát, feketét) feketetea, kávé, vagy dióbarka, dióhéj,-és levél felhasználásával kapunk. 

Lilát, lilásvöröset a fentiekhez hasonlóan alkalmazott lilahagyma-héj vagy a bodzabogyó szolgáltat (utóbbit persze akkor tudjuk csak használni, ha van ősszel gyűjtött szárítmányunk). A bodzával szép sötétlila szín nyerhető.

Kéket a vöröskáposzta, az áfonyalé vagy a (timsóval elegyített) csillagvirág produkál. Az összevágott káposztát legalább egy óráig főzzük, a tojásokat hidegen (már kihűlt állapotban) pakoljuk bele. Az áfonyalében történő hosszabb áztatás bíboros árnyalatot eredményezhet. Liláskék, szürkéskék lesz a cseresznyefa-kéreggel, ibolyavirággal, kékszőlő-lével festett tojás

Zöldet apróra darabolt spenót, medvehagyma, petrezselyem, búzacsíra, zsenge csalánlevél (nyírfarügy, nyírfalevél) főzetével állíthatunk elő. 

A lecsöpögtetett, megszáradt tojást szalonnahéjjal volt szokás átdörgölni, hogy a felülete kifényesedjen. Étolajos szalvétával, konyharuhával is elvégezhetjük ezt a műveletet.

az ördögi piros tojás

Ha szeretnétek egy jót mosolyogni a húsvét hétfői locsolkodást - tulajdonképpen joggal - pogány tévelygésnek bélyegző keresztényi lelkesültségen, itt a beregújfalui református egyház honlapjának egy gyöngyszeme :).

No, mentem tojást festeni.

(Forrás)

zöld szemmel

a böjti boszorkány

Böjti boszorkánynak nevezi a népnyelv a farsangfarkában vagy húsvét előtt kiebrudalt, általában nőalakot formázó szalmabábut, amely a telet, a hideget, a halált hivatott szimbolizálni. Ide sorolható a jól ismert kisze, kicice, kiszőce, amelyet a falu hajadonjai felöltöztetve, ünnepélyes menetben körbehordanak a településen, majd a határhoz érve elégetik vagy szétszaggatva vízbe vetik. A kisze alakjában a sötét évfélhez kapcsolódó asszociációk ötvöződtek: a betegség, a zimankó, a fagy, az elmúlás. Diadalmas elpusztítását a villőzés, vagyis a sarjadó életet jelképező barkás fűzvesszők behozatala ellenpontozta, hirdetve a tavaszt, az újjászületést. Hasonló télvégi rítusok találhatók az egész kontinensen, elég csak a kiszézéssel kapcsolatos bejegyzésben szintén említett Morena-ra, Marzanna-ra gondolni. Röviden idézem a korábban írtakat:

Marmuriena, Morena "gyászmenete" 2011-ben, a szlovákiai Vesna-ban. (Forrás)

"... A tél 'kihordásának' különféle rituáléi Európa-szerte ismertek. A keleti szlávoknál Kosztroma, Kosztrubonyka (férfi,-vagy nőforma szalmafigura) testesíti meg a telet, akit a tavasz beköszöntével jelképesen elsiratnak, eltemetnek (darabokra tépve elégetnek). Hasonló szokás - Gyümölcsoltó Boldogasszony napján - az észteknél is dívik; itt az egyik évben férfinak, másik évben nőnek öltöztetett babát  énekszó mellett az erdőbe vitték és egy fára akasztották. Német vidékeken a téltemetés farsang végén zajlott le. A nyugati szlávoknál (ahová e rítus valószínűleg Dél-Németországból kiindulva, Thüringián, Szászországon és Csehországon keresztül érkezett) a zord évfelet egy Marena-t mintázó - akár életnagyságú - szalmabábu jelképezi, amelyet (többnyire a tavaszi napéjegyenlőség táján) a falu népe ünnepélyes menetben kivisz a határba, hogy ott szétszaggassa és/vagy tűzre vesse, folyóba dobja. >>A szlovák, morva, cseh és lengyel falvakban, K-Németo.-ban a nagyböjt negyedik vagy ötödik vasárnapján vitték ki az általában halálnak nevezett szalmabábut (német: Todaustragen ’halálkihordás’, cseh: nesou smrt ’viszik a halált’, lengyel: śła śmiertecka z miasta ’elment a halál a városból’). A szlovákoknál gyakori a Morena, Muriena elnevezés is, továbbá a magyar elnevezéssel azonos eredetű kysel, kyselica<< - írja a Magyar Néprajzi Lexikon. A bábfigura kihordását a természet megújulását, az időjárás javulását bűvölő énekek kísérik..."

Orosz Maslenitsa, azaz pogány gyökerű téltemető ünnepség ábrázolása. (Forrás)

 

Arra, hogy a böjti boszorkány a folklórban mint valós személy, az általában vett boszorkány sajátos variánsa jelenne meg, egyetlen, bizonytalan adat utal. Dugonics András 1820-ban publikált munkája, a "Magyar példabeszédek és jeles mondások" az "olyan, mint a bűdi boszorkány", "borzas, mint a böjti boszorkány" (=szakadt, rendetlen) szólásmondást úgy magyarázza, hogy a böjti boszorkány, aki nagyböjt idején sűrűn jár a Szent György-hegyre, zilált külsejét a seprűn nyargalászásnak köszönheti. Dugonicsot Kállay Ferenc és Ipolyi Arnold is citálja, ám utóbbi valószínűleg lényeglátóan rámutat, hogy a telet megszemélyesítő szalmabáb épp elég kócos és toprongyos egy ilyen csúfolkodó hasonlat megszületéséhez. Summa summarum, nagyon valószínű, hogy a böjti boszorkány hús-vér emberként történő azonosítása félreértésen alapul. 

Felhasznált irodalom:

Ipolyi Arnold (1854) 1987: Magyar Mythologia. Európa Könyvkiadó, Békéscsaba. (Reprint)

Kállay Ferencz (1861) 1999: A pogány magyarok vallása. Püski, Budapest.  

Pallas Nagy Lexikona - Böjti boszorkány

sámánok szibériában régen és ma

- ezzel a címmel indított útjára a Néprajzi Múzeum egy hat részes ismeretterjesztő előadássorozatot a finnugor népek kereszténység előtti hitvilágának vizsgálatára specializálódott Kerezsi Ágnes történész-néprajzkutató gondoksága alatt. Két előadás (Mi a sámánizmus?, illetve Sámánitológia címmel) már lezajlott, a következők várhatók még:

- 2015.04.01, 18:00-20:00 A sámán szerepe

- 2015.04.08, 18:00-20:00 Obi-ugor sámánok és kategóriáik napjainkban

- 2015.04.15, 18:00-20:00 Az obi-ugor sámánizmus sajátosságai

- 2015.04.22, 18:00-20:00 Videóvetítés Kerezsi Ágnes terepen készült felvételeiből

Fővárosiaknak és környékbelieknek szívből javasolt program - a téma iránt érdeklődők nem fognak csalódni. Kellemes időtöltést!

(Forrás)

Helyszín: Néprajzi Múzeum, 105-ös terem
Jegyár: Felnőtteknek: 800 Ft/előadás, diákoknak: 500 Ft/előadás. Bérlet: 4000 Ft

A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges a következő email-címen: kerezsi@neprajz.hu

hungarian heathen hall

Örömmel  ajánlom figyelmetekbe a Hungarian Heathen Hall blogot, amely januártól gazdagítja a magyarországi pogány web-szcénát.

tudtad-e, hogy...?

A Practica Arithmaticae (1539) címlapja (Forrás)

Annak örömére, hogy épp tanulok autót vezetni, íme egy morzsányi történelem, ami - ha csak áttételesen is, de - összeköttetést teremt napjaink benzingőze és a reneszánsz mágia között: a kardáncsukló elnevezését a 16. században élt Gerolamo Cardano-ról kapta. Cardano (1501-1576) széleskörű műveltségében a matematika, fizika, telógia és orvostudomány mellett az asztrológia is helyt kapott. Hányattatott életének egyik mélypontja az volt, mikor az egyház eretnekség vádjával börtönbe vetette, mert elkészítette és publikálta Krisztus születési horoszkópját (azonban végül csak néhány hónapnyi fogsággal és egyetemi katedrájának elvesztésével bűnhődött érte). 
Cardano-t egyébkén elsősorban úttörő tudományos munkásságáért, semmint okkult tevékenységéért jegyzi a történelem. Törvénytelen származása és összeférhetetlen jelleme okán nehezen kapott egyetemi státuszt, így egy darabig orvosként tevékenykedett; gyógyítói praxisáról legendás elbeszélések maradtak fent, s tőle származik a tífusz első akkurátus leírása is. Szegénységén szerencsejátékkal kívánt segíteni, s e később szenvedéllyé mélyülő elfoglaltság vezette rá a valószínűségszámítás alapjaira. Matematikai pályafutása során elsőként dolgozott komplex számokkal, és közzétette a harmad,-és negyedfokú egyenletek megoldására alkalmas (eredetileg, amint az maga is elismeri, Niccoló Tartaglia-tól származó) Cardano-képletet. Ragaszkodott ahhoz, hogy a siketek, süketek beszédképesség hiányában is értelmes, gondolkodó lények, akiket érdemes és kell is taníttatni. A mechanika és hidrodinamika területén szintúgy kipróbálta magát, új szerkezetek feltalálásával és elméleti posztulátumokkal járult hozzá e diszciplínák fejlődéséhez. Számos egyéb írás (köztük teológiai, filozófiai és etikai értekezések) mellett két, a reneszánsz műveltségét demonstráló enciklopédiát is publikált, amelyekben - hűen a korabeli tudomány, a magia naturalis szelleméhez - megfértek egymás mellett a mechanika törvényei és különféle alkímiai ismeretek, a matematikai invenciókkal és a démonok ártalmas befolyásával foglalkozó feljegyzések, a technológia és az okkult.
Hullámhegyekkel,-és völgyekkel teli földi útját asztrológushoz méltón a saját maga által tíz évvel korábban megjövendölt napon fejezte be - igaz, rosszindulatú híresztelések szerint önkezével vetett véget az életének, hogy megőrizze hitelét.

a föld órája

Ma este 20:30 és 21:30 között zajlik a Föld órája jegyében meghirdetett önkéntes elsötétítés, vagyis - a résztvevő városok, intézmények és magánszemélyek részéről - az elektromos készülékek hatvan percnyi lekapcsolása, áramtalanítása. A WWF által alapított, világszerte meggyökeresedett jelképes akció az energiatakarékosság, a környezettudatosság és a klímaválság sürgető kérdéseire kívánja felhívni a figyelmet. A WWF honlapján lehet tájékozódni a kezdeményezés céljairól, történetéről, eredményeiről és a hozzá kapcsolódó idei rendezvényekről. 

Ami engem illet, szerintem nem csak évente, de hetente vagy akár naponta kihúznánk egy (sőt,  - horribile dictu - több) órát is háztartási áramfogyasztás, épület-díszkivilágítás és plázafények nélkül. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy kapcsoljunk - időben. 

olvasmánylista

Ismét kitört a szakdoga-őrület, amelynek hozadékaként lelkiismeretes alapossággal belegubancolódtam az újabb keletű pogány mozgalmakkal kapcsolatos szakkönyvek meglepően szerteburjánzó szövevényébe. Az alábbiakban néhány angol nyelvű, általános referenciamunkát szeretnék a blog esetleges olvasóinak figyelmébe ajánlani, amelyek átfogóan tárgyalják a nyugati kultúrában elterjedt neopogány mozgalmakat, közösségeket, elgondolásokat és vallásos attitűdöket. Némelyik könnyen emészthető, mások kicsit szőrszálhasogatóbbak; van, ami ugyan széles merítéssel, de csak karcolgatja a felszínt, van, amelyik egy szűkebb jelenséget vizsgál a gyökerekig leásva. Közös vonásuk, hogy a szerző(-k, közreműködők jelentős hányada) maga is valamilyen modern természethívő, politeista irányzat követője, így a bennfentes szemével és lelkületével (olykor a szakmai elfogulatlanság és az apologetikus intenciók határmezsgyéjén bóklászva)  tárja fel e hitrendszereket. Jó szórakozást az érdeklődőknek!
(A félreértések elkerülése végett: a linkek az Amazon-ra mutatnak, ahol részletesebb infók olvashatók az egyes kötetekről.)

Adler, Margot 2006: Drawing Down the Moon. Druids, Goddess-Worshippers, and Other Pagans in America Today. Penguin, New York.

Clifton, Chas 2006: Her Hidden Children: The Rise of Wiccaand Paganism in America. Rowman & Littlefield

Harvey, Graham 2005: Animism: Respecting the Living World. Hurst & Co, London.

Harvey, G – Hardman, C (eds.) 1996: Paganism Today: Ancient Earth Traditions for the 21st. Century. Thornston, London.

Harvey, Graham 2000: Contemporary Paganism. Listening People, Speaking Earth. New York University Press, New York. 

Harvey,G – Clifton, Ch (eds.) 2004: The Paganism Reader. Routledge, London.

Harvey, G – Blain, J – Ezzy, D (eds.) 2004: Researching Paganism. Altamira, New York.  

Hutton, Ronald 1999: The Triumph of the Moon: A History of Modern Pagan Witchcraft. Oxford University Press, Oxford. (Hutton kicsit kilóg a sorból, mert ugyan pogány családban nevelkedett, felnőttkori hitéletéről keveset tudni: a Triumph of the Moon viszont megkerülhetetlen, zseniális alapmű. A szerző további írásait is szívből ajánlom!)

Magliocco, Sabina 2004: Witching Culture: Folklore and Neo-Paganism in America. University of Pennsylvania Press.

Pearson, Joanne - Roberts, Richard H. - Samuel, Geoffrey 1998: Nature Religion Today: Paganism in the Modern World. Edinburgh University Press, Edinburgh.

Pizza, Murphy - Lewis, James R. 2009: Handbook of Contemporary Paganism.(Brill Handbooks on Contemporary Religions, Vol. 2). Brill Academic Publisher

Strmiska, Michael 2005 (ed.): Modern Paganism in World Cultures: Comparative Perspectives. ABC-Clio, Santa Barbara.

York, Michael 2003: Pagan theology. Paganism as a World Religion. New York University Press, New York

a mai nap dala: northland - when nature awakes

a víz világnapja alkalmából

Akit komolyabban is érdekel a téma, elolvashatja az Index összefoglalását a vízhiány kiváltotta, már most pusztító konfliktusokról.

áldott napéjegyenlőséget!

arany napatya, táltos holdanya

napfogyatkozás: hiedelmek, hagyományok

A napfogyatkozást többnyire baljós jelnek, rendellenességnek, a Nap éltető erejét megcsappantó gonosz természetfeletti támadásnak tekintették a különböző társadalmak. A tatárok szerint egy, a csillagokban lakó vérszívó szipkázza el a napfényt; a kínaiak úgy vélték, mitikus sárkány harap ki nagy falatokat az égitestből. Bizonyos filozófiai iskolák számára a váratlan napfogyatkozás azt jelezte, hogy a mennyek elégedetlenek az aktuális uralkodóval. Az ókori görögség is hajlamos volt valamiféle küszöbönálló katasztrófára figyelmeztető égi intésnek tekinteni e jelenséget. A mezopotámiaiak regnáló királyukat féltették a nap,-és holdfogyatkozások ártalmas befolyásától; ha azok beszennyezték az uralkodót, csak bonyolult rítusok segítségével tudott megtisztulni. Egy mítosz Inanna (sikertelen) égi hatalomátvételének viharos következményeként írja le Nanna vagy Sín (Suen) holdisten megcsappanását.

Az egyiptomiak egy rosszakaratú démont hibáztattak a ritka jelenségért, míg a skandinávok Sköllt, a napistennő, Sól nyomdokaiban járó és őt végül elemésztő farkast. A hinduk szintúgy egy sárkányt, név szerint Svarbahnu-t teszik felelőssé a napfogyatkozásért.

A karibok azt állították, a rosszindulatú szellem, Mabouia a vétkes a napfogyatkozásban. Dél-Amerika egyes népcsoportjai a közelgő apokalipszis előjelének vélték e ritka eseményt, és a mindenség urát, a teremtőt, Tamoi-t magasztaló dalokkal igyekeztek elhárítani a fejük fölül a bajt. Az Andok hajdani lakói számára az elsődleges életerőt, a mindent megelevenítő energiát Inti, a napisten szolgáltatta: fényének elhalványulását, korongja eltűnését aggodalommal figyelték. Napfogyatkozás idején megkettőzött igyekezettel fohászkodtak hozzá, siratóénekeket és panaszos jajgatást is szőve az imákba, sőt: demonstrálandó, hogy napfény hiányában a föld minden élőlénye nyomorúságosan senyved, megvesszőzték a háziállatokat is, hogy hangosan bőgjenek. 

A kereszténység a Jézus halálát követő váratlan napfogyatkozást mint az Atya gyászának és haragjának szimbólumát tartja számon.

Az elképzelés, miszerint valamiféle szörnyeteg falja fel, majd öklendezi ki az ég urát, szinte univerzális: ennek emlékét őrzi a napfogyatkozásra vonatkozó kifejezés például a csuvasoknál vagy az észt folklórban, mivel mindkettő az evéssel, megevéssel áll kapcsolatban.

Nem minden nép értelmezte ugyanakkor vészterhes ómennek a Nap vagy a Hold megfogyatkozását. Egyes észak-amerikai törzsek szerint a karjaikban tartott újszülötteik takarják ki az égitestek kisebb-nagyobb részét, ily módon számukra a fogyatkozás éppenséggel az új élet, új reménység ígéretét hordozta. Tahitin pedig nemes egyszerűséggel a két égitest szerelmes egyesülését látták benne. 

A napfogyatkozást gyógyítani is igyekeztek azok a kultúrák, amelyekben negatív szerepet kapott. Többnyire gongok, kolompok, trombiták, ütőshangszerek által keltett zajjal igyekeztek elkergetni a Napot fenyegető égi ellenséget. Volt, ahol lángoló nyílvesszőket lőttek az égbe, hogy segítsenek újragyújtani a Nap tüzét.

A magyar néphitben különféle ártó figurák: az ördög, a sárkány, a markoláb (markaláb), varkalács, (virkolák, virkolács stb) eszik meg a Napot, vészterhes időket jósolva. „Azt mondják, hogy a varkalács eszi a Napot. Műk láttuk és. De tudja, hogy lehet azt meglátni? Apókámat láttam, tettek egy edénybe vizet, s áttör a vízbe látta, hogy kap hozzája, így harap belőle, ulyan, mint a rák."(Diósfalu). „Apám mindig mondta, mikor elfogyott a Nap, vaj háború lesz, vaj világvége." „Ha a Nap fogyatkozik, akkor a keresztények halnak, ha a Hold fogyatkozik, akkor a pogányság hal." (Pusztina, Bosnyák Sándor gyűjtése, idézi Jankovics). 

Diószegi Vilmos kutatásai szerint a markoláb alakja a palóc kulturális örökség sajátja, e kígyó,-vagy madárforma szörny Palócföld bennszülöttje, ennek ellenére az ország más tájairól is ismert (jelezve a palóc kirajzás hatását). "Mikor a Hold fogy, mög a Nap is, a Markaláb öszi. Mög is láccik, hogy kapkoggya" - így Róheim Géza egyik szegedi adatközlője. 

Ugyanakkor a virkolák, varkalács talán azonos vele (hangzás alapján könnyen következtethetünk erre; Diószegi persze az eltérő eredet mellett tette le a voksot). Utóbbi a szláv "vlokodlak" származéka, szomszédnépeink és a velük szoros kapcsolatban élő magyar közösségek csordásfarkast, farkasszellemet, vérszívó kísértetet illetnek ezzel a névvel (lásd még az alakváltó prikulics esetét). Az a hit, hogy a fogyatkozó Holdat, illetve eklipsz idején a Napot valami farkasféleség falja fel, a magyar nyelvterületen élő szászok-románok sajátja, a magyar néphitben való megjelenése átvételnek köszönhető.

Göcsejben kutya, házi rágcsálók, kakas marcangolják a Napot; a Balaton-felvidéken maga a Hold verekszik vele, esetleg sárkányháton lovagoló garabonciások rohamozzák meg, netán a kereszteletlenül elhalt vagy szándékkal elhajtott gyermekek mennyországból kirekesztett lelkei. Tordatúron háborút, katasztrófát sejtenek a napfogyatkozás láttán. 

Mi azért holnap ne ijedjünk meg nagyon; viszont ne is szemléljük elővigyázatlanul az eseményt. Hogy milyen eszközzel lehet és milyennel tilos figyelni a Nap és a Hold nászát, arról többek között az Index írt részletesen.

filmajánló: the covenant

Egy semmittevéssel töltött este úgy hozta, hogy a zömmel negatív kritika ellenére is ráfanyalodtam a The Covenant-ra, csak hogy utóbb bővítsem a film bírálóinak körét.

A hangzatos nevű Ipswitch alapító családjai szépreményű leszármazottainak ma is varázserő kering az ereiben. Minden elsőszülött fiú ízelítőt kap a mágiából már a pubertás kezdetével, démoni képességeik azonban csak a nagykorúság elérésével fejlődnek ki a maguk teljességében. Innentől a használatuk a keménydrogokhoz hasonlóan addiktív, egyben élet,-és lélekromboló. 

Főhőseink nem különösebben túlbonyolított karakteréről tökéletes portrét festhetünk néhány szóval: a Jófiú, a Fenegyerek, a Bajkeverő, a Jelentéktelen Háttérember és a Titokzatos Ötödik. Sallangos, művészi mélységektől ment megformálásukkal keményen megharcolnak a kifutóról szalasztott színészek, akinél a tehetség hiányát a testi adottságok mentik: egy kaptafára szabott modellszépségeket látunk, tucatarcú kenbabákat. Jól artikulált személyiségjegyek hiányában az első félórában komoly gondot okozott az egyes szereplők megkülönböztetése.

A cselekmény alig elcsépelt: Jófiú, Fenegyerek, Bajkeverő és Jelentéktelen Háttérember együtt nevelkedő négyesfogata szembesül az ötödik boszorkányfamília halottnak hitt örököse felbukkanásával, majd annak ördögi terveivel. Egy kis szerelem, némi féltékenységi dráma, Szívszorító Családi Titkok, sok-sok fedetlen izom, lehetletnyi bromance, vörös szemek és kocsonyás energiagömbök próbálják felfuttatni a produkció nézettségi rátáját, hiába. 

Mindezek tükrében tényleg nem tudom, miért írok egyáltalán a filmről. Mivel a posztot ajánlónak címkézem, íme egy ajánlás: ne nézzétek meg.

vissza a vadonból

 Fájó szívvel, de hazatértem - legalábbis testben.

teszed?

Idén május 15-17. között kerül megszervezésre a TeSzedd! akció, a szelektalok.hu honlapon már lehet regisztrálni, gyülekezési pontokat és bajtársakat keresni az ország tavaszi nagytakarítására. Tessék felvenni a kesztyűt!

:)

a legjobb tudatmódosítószer

A Gerecsébe mentem sólyomfészket őrizni, tavaszt köszönteni, szerelembe esni az erdővel, kiszabadulni az idő szorításából, mélyeket lélegezni. Pár napig házon és hálózaton kívül leszek, egyedül egy kedves baráttal és a természettel társalogva, addig is néhány időzített bejegyzés gondoskodik a blog frissüléséről. Áldás!

"Extensive research has shown that spending extended periods in the 'wilderness' can have a profound impact on the psyche [...]. Changes engendered by what is widely known as the 'wilderness effect' include a deeper connection to the environment, a sense of freedom and an altered sense of self..." 

azaz: Kiterjedt kutatás bizonyítja, hogy a 'vadonban' töltött hosszabb idő mélyen kihat a pszichére [...]. A széles körben 'vadon-effektusként' ismertté vált jelenség a környező élővilággal való kapcsolat elmélyülését, szabadságérzetet és megváltozott én-érzékelést foglal magába..."

Forrás: Adrian Harris: The Power of Place - Protest Site Pagans. European Journal of Ecopsychology 2: 1-27, 2011

a mai nap dala: northland - moonlight spell

zöld szemmel

nature is speaking

A Conservation International (egy nemzetközi civil természetvédelmi egyesület) tavaly ősszel hatrészes rövidfilm-sorozatot tett közzé, amelyben közismert médiaszemélyiségek adnak hangot az óceánnak, az élővizeknek, a talajoknak, az esőerdőnek és így tovább. Az üzenet egyszerű, de velős: a természetnek nincs szüksége az emberre - az embernek van szüksége a természetre. Valamennyi film elérhető a YouTube-on, én most csak azt a kettőt linkelem be ide, amely a legmélyebb benyomást tette rám. Harrison Ford drámai méltósággal szólaltatja meg az óceánt, a teremtés ősvizét, minden földi élet bölcsőjét; Julia Robertsen keresztül pedig az egyszerre gondoskodó és könyörtelen Anyatermészet beszél hozzánk.

 

egy pogány emlékmű magyarországon

Magyarország egyik első, és a maga idejében minden bizonnyal a legismertebb pogány közössége a '30-as évek elején megalakult Turáni Egyistenhívők Tábora volt, amely - élén Bencsi Zoltán ügyvéddel - a keleti gyökerek kutatására szakosodott Turán Társaságból vált ki és formálódott több mint tízezer (!) főt számláló önálló vallási szervezetté. A Turáni Egyistenhívők a kereszténység előtti magyar hitvilághoz való visszatérést propagálták, vértanúként tisztelték Koppányt, elítélték Szent Istvánt a Krisztus-hit fölvételéért, utóbbit pedig a nemzeti kultúra és az őseinkről ránk örökített erkölcs, életmód és hagyománykincs lerombolásával vádolták. Mai pogányként talán különösnek tűnhet, de szigorúan monoteista világképet alakítottak ki, középpontjában a magyarok Istenével (aki természetesen nem azonos a keresztény Atyával). 

A széles körű társadalmi támogatottságot élvező csoport több pogány emlékművet is szándékozott állítani Budapesten és a város környékén: szobrot Koppánynak és a vele együtt mártírhalált halt magyaroknak, mauzóleumot Attila királynak és egy babiloni mintára épült, öröktűzzel égő áldozati oltárt a Hármashatár-hegyen. A turáni kultúra dicsőségét zengte volna városszerte tucatnyi bástyaszerű torony is.

A torony dicsősége teljében (Forrás)

A történelmi egyházak nyomására az államhatóság természetesen megtagadta az építési engedélyt, így a nagy volumenű tervekből végül csak egy jutott el a megvalósításig. Az Attila, Árpád és Koppány tiszteletének szentelt, Taubel Géza tervei szerint Wührl Géza által kivitelezett hatszögletű emlékoszlopnak az egyik hívő, Szász Farkas aranyhegyi (ma a Pogánytorony utca és a Jutasi utca sarkán található) magánbirtoka adott otthont. A zikkurat-szerűen lépcsőzetes, hármas tagolású, keskeny, gótikus ablakokkal ellátott, 12-13 magas bástyát turul-szobor koronázta meg. Eklektikus, historizáló stílusában nem annyira valamilyen megszabott művészi irányzat, mint inkább a nemzeti múltról alkotott romantikus elképzelések, az erős, fejedelmi, harcedzett, elnyomóinak ellenálló, sok vihart átvészelt, büszke és méltóságteljes magyarság víziója dominál.

Az építkezést a hatóságok szüntelen zaklatása kísérte, és az 1935. július 7.-én celebrált avatási ünnepség sem zajlott le békében: a váratlanul felbukkanó csendőrség karddal kergette szét az egybegyűlteket. Ennek ellenére a tornyot 1936-ban végül is átadták, 1939-ben pedig öt, Somogyból hozott szent nyírfát ültettek el körülötte a legendás ősök, Balázs, Botond, Emese, Lehel és Csanád emlékére.

Még egy fotó az épület hőskorából (Forrás)

A Pogány-torony további sorsát a változó államhatalmi szelek szabták meg. A Turáni Egyistenhívők Táborának hangadóit a Horthy-rendszer mint megbízhatatlan, antiklerikális elemeket 1942-ben munkatáborba hurcolta. A kommunizmus idején a mozgalmat (lévén vallásos is, nemzeti érzelmű is) mindenestül betiltották, tagjai közül többen emigráltak. A bástyát az '50-es években az ÁVH légvédelmi megfigyelőállomásként használta, későbbi sorsáról keveset tudni. Mire - 1996-ban - a telket jelenlegi tulajdonosa megvásárolta, már romos állapotban, elhanyagoltan búslakodott. Az önkormányzat rendelkezései értelmében egyébként "jelentős zöldfelületű intézményi terület" besorolás alá esik, helyi védettséget élvez és a tervek szerint remélhetőleg előbb-utóbb kilátóként, történelmi emlékhelyként megújulhat.

Ami az egyházat illeti, a rendszerváltás után néhány tagja hazatért, és 1992-ben ismét bejegyeztették a csoportot Magyar Vallás Közössége néven. A Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének kutatása szerint a 2000-es évek elején a taglétszám 150-200 főt számlált. A 2012.-es egyháztörvény beiktatásával a közösség megszűnt hivatalos egyház lenni; hogy azóta mi van velük, arról nincs naprakész információm.

A Pogány-torony ma:

(Forrás)

(Forrás)

(Forrás)

(Forrás)

(Forrás)

(Forrás)

(Forrás)

 

Annak, aki esetleg meglátogatná, fontos tudni, hogy az egész épület omladozik, lépcsőinek jórésze már kiesett, falai instabilok; lehetőleg kellő elővigyázatossággal, csak kívülről tekintsétek meg.

Források: 

Index - A turáni átok-sújtotta Pogány-torony

Indulj el egy úton - Pogány-torony

Szilágyi Tamás - Szilárdi Réka 2007: Istenek ébredése. Az újpogányság vallástudományi vizsgálata. Szeged, JatePress.