A Practica Arithmaticae (1539) címlapja (Forrás) |
Cardano-t egyébkén elsősorban úttörő tudományos munkásságáért, semmint okkult tevékenységéért jegyzi a történelem. Törvénytelen származása és összeférhetetlen jelleme okán nehezen kapott egyetemi státuszt, így egy darabig orvosként tevékenykedett; gyógyítói praxisáról legendás elbeszélések maradtak fent, s tőle származik a tífusz első akkurátus leírása is. Szegénységén szerencsejátékkal kívánt segíteni, s e később szenvedéllyé mélyülő elfoglaltság vezette rá a valószínűségszámítás alapjaira. Matematikai pályafutása során elsőként dolgozott komplex számokkal, és közzétette a harmad,-és negyedfokú egyenletek megoldására alkalmas (eredetileg, amint az maga is elismeri, Niccoló Tartaglia-tól származó) Cardano-képletet. Ragaszkodott ahhoz, hogy a siketek, süketek beszédképesség hiányában is értelmes, gondolkodó lények, akiket érdemes és kell is taníttatni. A mechanika és hidrodinamika területén szintúgy kipróbálta magát, új szerkezetek feltalálásával és elméleti posztulátumokkal járult hozzá e diszciplínák fejlődéséhez. Számos egyéb írás (köztük teológiai, filozófiai és etikai értekezések) mellett két, a reneszánsz műveltségét demonstráló enciklopédiát is publikált, amelyekben - hűen a korabeli tudomány, a magia naturalis szelleméhez - megfértek egymás mellett a mechanika törvényei és különféle alkímiai ismeretek, a matematikai invenciókkal és a démonok ártalmas befolyásával foglalkozó feljegyzések, a technológia és az okkult.
Hullámhegyekkel,-és völgyekkel teli földi útját asztrológushoz méltón a saját maga által tíz évvel korábban megjövendölt napon fejezte be - igaz, rosszindulatú híresztelések szerint önkezével vetett véget az életének, hogy megőrizze hitelét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése