2010. augusztus 15., vasárnap

esti csendélet


Alkonyattáj. A nyugati horizonton húsrózsaszín sáv húzódik, őrizve a láthatár pereme alá süllyedt Nap búcsúmosolyát. Az üvegzöldbe, majd tompa szilvakékbe hajló égen a Hold ezüstös karéja ragyog. Hunyorogva tekint le a mozdulatlan, szálegyenesen felmagasodó kukoricasorokra, a hallgatag dombokon guggoló, pislákoló ablakú házakra, a titokzatos némaságba burkolózó erdőségekre, a fák alatt gyülekező barna félhomályban lopózó éjfiakra, a meleg, poros szántóföldi dűlőre. Rám, ahogy ott állok a világ közepén, s lassan beleolvadok a szürkületbe Minden porcikámat átjárja az este, amely körülvesz: a hűs illatú levegő, a föld lüktetése a talpam alatt, a távoli zajokat magába olvasztó csend, a tájat megülő kékes pára. Az idegvégződéseim valósággal bizseregnek, ahogy rákapcsolódnak Földanya szívverésére, lassú, időtlen tudatára. Fokozatosan elmosódik a határ, amely elválasztja mindazt, ami kívül van, attól, ami belül rejtezik, és én úgy érzem, egy vagyok a learatott gabonával, a kiapadt pocsolyákkal, a kókadó lombú fákkal, a repedezett kalapú csiperkékkel....

... és akkor jön a crossmotoros falubikája, és szétrombolja a spirituális élményt, amiben lebegek.
Lássuk, a fenti kép hogy fest most: a levegőben két méter magasságig por és füst kavarog. Az este lilás színe immár a kipufogógáznak köszönhető, nem a párának. A csend szilánkokra tört, bőgő motorzaj foglalta el a helyét. A fűszeres alkonyi aromákat orrfacsaró benzinbűz nyomja el.
Az idegvégződéseim pedig csupaszon borzonganak, a technikai civilizáció kőolajos kölnijében fuldokolva.
A félreértések elkerülése végett: teljességgel megértem, hogy a crossmotorozás, quadozás, hegyi kerékpározás és a többi természetromboló extrém sport jó szórakozás. Ahogy minden adrenalin-tunningoló tevékenység. De hogy az én lakóhelyem közvetlen környezetének békéjét, tisztaságát és nyugalmát veszélyeztetik , méghozzá mind gyakrabban - azt nem állhatom. Ráadásul ezúttal a srác valóban a lehető legrosszabbkor tromfolt bele az én személyes kis idillembe.
Szóval grrr. :)

Na jó, azért áldás reátok (még a crossmotoros idiótákra is:))
Hulló Eső, 2010-08-16 (u.i.: észrevettem, hogy a blogger félredátumozza a bejegyzéseimet. Ne higgyetek neki.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése