2010. augusztus 26., csütörtök

deviszont

Úgy fél órája kisurrantam az árokpartra pitypangleveleket szedni Gonzalesnek. Azonnal beburkolt az éjszaka csendje, bársonyos sötétsége és szelíd illatai. Az égen bátortalan csillagok pislákoltak, s köztük egy-egy kékesszürke felhőgomoly vándorolt. Úgy éreztem, körbevett az Istennő jelenléte, oltalmazón, elringatón, varázslatos elevenségben. Egyből meghunyászkodtak a bennem háborgó indulatok.
Innen eszembe jutott a körülbelül egy héttel ezelőtti strandolás, mikor egészen hasonló élményt éltem át. Felfeküdtem a vízre a lábaimmal tempózva, a karjaimat összekulcsoltam a fejem alatt, és felbámultam a szikrázóan kék, tornyos - habos, no meg elnyúlóan fátyolos felhőkkel teli égre. Olyan mélyen belémhasított Anyánk mindent kitöltő jelenléte, ahogy soha azelőtt. Egyszerre megértettem, hogy a víz valóban az ő vére, a levegő a lélegzete, hogy valamennyien az ő testéből-lelkéből sarjadunk, s oda térünk vissza. Hihetetlen volt a saját bőrömön megtapasztalni őt, - ugyanakkor nem megrázó vagy felkavaró, inkább végtelenül békés és megnyugtató. Vagy egy órán át ringatóztam a hullámokon, és gyönyörködtem a vadonatúj életérzésben.
(élet-érzésben)

" the goddess is in all of us
to demonstrate her power "
(elaine silver dalrészlet)

Az Úrnő és az Úr áldása kísérjen tieket!
Hulló Eső, 2010-08-27

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése