Néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA doktora; a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének professor emeritusa. Kutatásai kiterjednek a magyar- és közép-európai néphit és hiedelmek rendszerének vizsgálatára, a vallásetnológia, a szakrális kommunikáció, a samanizmus, a boszorkányság, az európai mitológiák kérdéskörére. Számos magyar és idegennyelvű könyv és tanulmány szerzője, szerkesztője. Munkásságáért rangos nemzetközi elismerésben, a Herder-díjban részesült 2004-ben.
Amikor a műveit olvasom, amikor azt látom, hogy milyen mélyreható és széleskörű betekintést nyert a különféle európai nemzetek, azon belül is elsősorban a magyarság néphagyományába, babonáiba, misztikus-mágikus hagyatékába, milyen alapos és átfogó ismeretekkel rendelkezik a mitológiáról, szellemlényekről (különös tekintettel a boszorkányra!) - mondhatnám, hogy elfog a sárga irigység, de inkább szégyenkezem. Hogyan is vallhatnám magam boszorkánynak, ha azt sem tudom, a modern értelmezésen túl mit takar ez a fogalom? Azt állítom, hogy kicsiny nemzetünk folklórja közel áll a szívemhez - miközben csak töredékes ismeretekkel rendelkezem mindarról, ami e folklóron belül a hitemhez és élethivatásomhoz a legszorosabban kapcsolódik. Pócs cikkeinek lábjegyzeteiben és irodalomjegyzékében pedig további, tudományos körökben is rangos és mindenfajta ezoterikus túlkapástól mentes (habár épp ezért tán kicsit száraz, lélektelenül tárgyilagos) szakirodalmi források sokasága hemzseg. Milyen fantasztikus volna megismerkedni ezekkel is, beleértve a boszorkányüldözés és démonhisztéria középkori forrásmunkáit és az azokról írt elemzéseket- egyszóval: a legszívesebben elejétől fogva végigjárnék a kutatási ösvényen, amit Pócs hosszú évtizedek alatt bebarangolt. Újra elkapott a néprajztudomány iránti, régen oly heves, majd kissé megkopó, de soha el nem tűnő lelkesedés. Már-már azt fontolgatom, hogy a következő alkalommal a PTE-re felvételizek. :)
De nem kell etnológusnak lenni ahhoz, hogy a szakirodalommal szorosabb barátságot kössön az ember. Nektek is teljes szívemből ajánlom Pócs Éva műveit, - abban végre szűkebb környezetünk, saját nemzetünk bűvös-bájos emlékeivel ismerkedhetünk meg, egy nagyszerű szakember precíz, részletgazdag, adathű és hiteles tolmácsolásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése