the crucible

Tegnap este megnéztem a The Crucible c. filmet, amely az 1692-es salemi boszorkányperek történetét dolgozza fel drámaian valósághű szellemben. A forgatókönyv Arthur Miller azonos című művén alapul, s maga az író adoptálta azt a mozivászonra.

Talán mert nem találtam hozzá magyar nyelvű feliratot, angoltudásom pedig sajnálatosan foghíjas, eleinte nem igazán tudtam magam beleélni a történetbe. Meglehet, az is hozzájárult ehhez, hogy a film kép,- és zenei világa meglehetősen egysíkú - az egész történet Salem vaskos gerendaházai közt és sárlepte utcáin, mondhatnánk,  egy puritán telepesekből álló közösség mindennapjainak szürkeségében játszódik. Az állóvizet, melynek mélyén láthatatlanul forrnak az indulatok, néhány kamaszlány kavarja fel, akik a Parris család karib-szigeteki cselédje, Tituba vezényletével gyermeteg bűbájolásba kezdenek az erdőben. Legtöbbjük meglehetősen ártalmatlan szándékokat dédelget, nem így Abigail Williams (Wynona Ryder), a történet egyetlen, valóban velejéig romlott karaktere (az események torz fricskája, hogy később épp ő lesz a vádaskodások szószólója).

Abigail a Proctor- ház szolgálatában állt, ám elbocsáttatott onnan, miután felesége gyengélkedését kihasználva elcsábította a családfőt, a köztiszteletben álló John Proctort (Daniel Day Lewis, aki ezúttal is elképesztően sármos:)). Az erdei hókuszpókusz akkor válik véresen komollyá, midőn Abigail az áldozati kakas vérét magára kenve Mrs.Proctor haláláért fohászkodik. A lányok eksztázisba hajló táncát Parris tiszteletes érkezése szakítja meg. Azok eleinte - Abigaillel az élen - azzal védekeznek, hogy csak játszottak az erdőben, ám a helybéliek egyre gyanakvóbban és ellenségesebben viszonyulnak az eseményekhez - különösen, hogy két kislány letargikus álomba esett a szertartást követően. Végül Salem vezetősége hivatásos ördögűzőt hív, hogy fény derüljön a gyermekek állapotának okára. Abigail és társai, nem bírván a rájuk nehezedő nyomást, vallani kezdenek, s egyöntetűen azt állítják, Tituba babonázta meg őket. A fekete asszony, megrettenve a reá váró büntetéstől, további személyeket nevez meg, mint az őt szolgálatába hajtó ördög kíséretének tagjait. Innentől fogva nincs megállás: egymás után kerülnek bíróság elé a boszorkánysággal gyanúsítottak. A vádaskodás javarészt személyes ellentéteken és anyagi érdekeken alapszik; régi haragosok, a másik földjére pályázó gazdák, rossz viszonyban levő szomszédok dobálják a sarat egymásra. Aki a bíróság előtt további polgárokat leplez le, mint démonokkal cimboráló és a Sátán kompániájába tartozó ördöngöst, azzal szemben a bírák némi könyörületet mutatnak,- ám aki nem hajlandó "gyónni", az bitófán végzi.

Összesen 20 kivégzés tetőzi be a hisztérikus boszorkányüldözést, közülük 19 akasztás; Giles Corey-t, egy 80 éves öregembert azonban kövekkel nyomtak agyon (a valóságban 3 napon át tartó kínzást követően). Maga John Proctor is áldozatul esik a gyűlölködésnek - habár csak a bebörtönzöttek (köztük barátai és felesége) érdekében emel szót, s az általa értelmetlennek és kegyetlennek vélt bűnvádi eljárás befejezését szorgalmazza.

Daniel Day-Lewis ismét hatalmasat alakít, ahogy azt tőle megszokhattuk. Az Abigail iránt érzett titkolt szenvedélyével küszködő, feleségétől elhidegült, s efeletti bűntudatától megkeseredett farmer alakját a végkifejletre epikus figurává emeli. A film legnagyobb jelenete, amikor a tengerben állva, szembefordulva a babonás félelmében rettegő birkanyájként összetömörülő városiakkal, azt üvölti a bíróság arcába: "Isten halott!" Büszkesége és tartása még akkor sem hagyja el, mikor választania kell a nyilvános vallomástételhez kötött teljes amnesztia, illetve az akasztás között. A történelem tragédiája, hogy Proctor felesége, Elizabeth pár hónappal később követte férjét a halálba - miután megszülte harmadik gyermeküket...

Minden idegennyelvi fogyatékosságom ellenére mélyen megérintett és elgondolkodtatott a film. Pedig a csinnadrattás, szájbarágós eszmei tartalommal telített zárás elmaradt. Igaz, Proctor és társainak kivégzése meglehetősen drámaira sikerült, s velősen tükrözte az egész alkotás mondanivalóját. Számomra azt, hogy nem kell az ördögöt kívül keresni: épp elég az ember, hogy bűnnel, gyűlölködéssel, halállal, felesleges erőszakkal töltse meg a világot. Nem másutt, más személyben, valamiféle transzcendes hatalomban, mitikus Alvilágban, Pokolban kéne meglátnunk a gonoszt, hanem önmagunkban, s onnan kigyomlálni elsőként.

Áldás!

Hulló Eső, 2011-01-14

u.i.: A salemi események történelmi hátteréről többet megtudhattok (többek között) a vonatkozó wikipédia oldalakon - angol, magyar, illetve itt, itt és itt . Angol nyelven számos további website kínálkozik: köztük a NatGeo kissé morbid interaktív ismertetője, továbbá: 1, 2, 3, és így tovább.

u.i.2: kevésbé emelkedett gondolat, de Daniel Day-Lewis kiváló megformálója lett volna a Gyűrűk Ura eposz Aragorn-jának. Viggo Mortensen arca kevésbé karakteres, bár a borosta meg a hosszú haj sokat dob rajta:).