Kísérletképpen bepötyögtem a google képkeresőjébe a wicca szót. Kíváncsian vártam a találatokat, hiszen azok sokat mondanak a wiccához fűződő nemzetközi szellemiségről. Természetesen nem egy sereg véletlenszerűen kidobott fotó alapján próbáltam megítélni a zöldboszorkányságot - az istenek óvjanak ettől - de tény, hogy a különböző ábrázolások ékesen árulkodnak a hívők és nem hívők wiccával kapcsolatos asszociációiról, véleményéről, benyomásairól, érzéseiről, s talán még arról is, hogy milyen jelleggel gyakorolják, művelik.
A legtöbb fotómontázs, rajz, festmény központi eleme az árnyakkal teli félhomály, a baljós kelléktár és a komor pillantású, ám annál csábítóbb külsejű boszorkány volt. Igyekeztem ezt a műfajjal kapcsolatos sötét romantika számlájára írni, no meg a manapság oly divatos "gothic horror" egy újabb megnyilvánulásának elkönyvelni. Némelyik alkotásról hiányzott a negatív felhang, s pusztán a titokzatosság, rejtelmesség légköre lengte be. Aztán találtam olyan képeket is, amelyeken túlhabzott a giccs: pilleszárnyas tündelányok üldögéltek szállongó pillangók és sziporkázó virágok között. És végül akadt pár (a megtekintettek töredéke), amely valóban pozitív szellemiséget sugárzott, mindenféle nyomasztó motívum, pornográf elem vagy csiricsáré manga-effektus nélkül. (Megjegyzem, a szexualitás szinte valamennyi képen kiemelt helyet kapott, habár ezen - több okból kifolyólag - nincs mit csodálkozni. Nem is az ízlésesen és tisztelettel ábrázolt nemiséggel van problémám, de a dominaszerkós, bőrszegecses nyakörvvel és korhatáros domborulatokkal lefestett boszorkányt túlzásnak érzem :). A wicca jóval több ennél.)
Oooops, mielőtt továbblépnék: a fentieket kizárólag a saját ízlésemre alapoztam. Nincs semmi baj a horroisztikus vagy tündérmese-jellegű megjelenítésekkel sem, hiszen van, aki számára ezek tükrözik híven a wicca lényegét. Mindannyian másként éljük meg e vallás spiritualitását, más és más oldalaira koncentrálva, más és más mentalitásban gyakorolva. Aki a fantasy-regények, gothic szerepjátékok vagy romantikus horrorok légkörére vágyik, éppúgy megtalálhatja azt a wiccában, mint a csillámporos fairy tale-t. Én mindkét műfajnak lelkes rajongója vagyok - ha filmekről vagy könyvekről van szó, de -szigorúan a magam részéről - komolytalannak érzem őket ahhoz, hogy a személyes hitgyakorlatom részeivé váljanak. Ezzel együtt nem ítélek meg (vagy el) senkit, ha tőlem eltérően vélekedik a kérdésről.Visszakanyarodva a képekhez, gondoltam, beollózok ide néhányat azok közül, amelyek megragadtak. Tehát:
A legtöbb fotómontázs, rajz, festmény központi eleme az árnyakkal teli félhomály, a baljós kelléktár és a komor pillantású, ám annál csábítóbb külsejű boszorkány volt. Igyekeztem ezt a műfajjal kapcsolatos sötét romantika számlájára írni, no meg a manapság oly divatos "gothic horror" egy újabb megnyilvánulásának elkönyvelni. Némelyik alkotásról hiányzott a negatív felhang, s pusztán a titokzatosság, rejtelmesség légköre lengte be. Aztán találtam olyan képeket is, amelyeken túlhabzott a giccs: pilleszárnyas tündelányok üldögéltek szállongó pillangók és sziporkázó virágok között. És végül akadt pár (a megtekintettek töredéke), amely valóban pozitív szellemiséget sugárzott, mindenféle nyomasztó motívum, pornográf elem vagy csiricsáré manga-effektus nélkül. (Megjegyzem, a szexualitás szinte valamennyi képen kiemelt helyet kapott, habár ezen - több okból kifolyólag - nincs mit csodálkozni. Nem is az ízlésesen és tisztelettel ábrázolt nemiséggel van problémám, de a dominaszerkós, bőrszegecses nyakörvvel és korhatáros domborulatokkal lefestett boszorkányt túlzásnak érzem :). A wicca jóval több ennél.)
Oooops, mielőtt továbblépnék: a fentieket kizárólag a saját ízlésemre alapoztam. Nincs semmi baj a horroisztikus vagy tündérmese-jellegű megjelenítésekkel sem, hiszen van, aki számára ezek tükrözik híven a wicca lényegét. Mindannyian másként éljük meg e vallás spiritualitását, más és más oldalaira koncentrálva, más és más mentalitásban gyakorolva. Aki a fantasy-regények, gothic szerepjátékok vagy romantikus horrorok légkörére vágyik, éppúgy megtalálhatja azt a wiccában, mint a csillámporos fairy tale-t. Én mindkét műfajnak lelkes rajongója vagyok - ha filmekről vagy könyvekről van szó, de -szigorúan a magam részéről - komolytalannak érzem őket ahhoz, hogy a személyes hitgyakorlatom részeivé váljanak. Ezzel együtt nem ítélek meg (vagy el) senkit, ha tőlem eltérően vélekedik a kérdésről.Visszakanyarodva a képekhez, gondoltam, beollózok ide néhányat azok közül, amelyek megragadtak. Tehát:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése