2012. március 26., hétfő

magyar kalendárium (XII): gyümölcsoltó boldogasszony

Tegnap akartam postolni a bejegyzést, de az internetkapcsolatunk bemondta az unalmast, így némi csúszással mára maradt. 
A jeles nap alkalmából a keresztény hagyomány arról emlékezik meg, hogy Mária hírül vitte Jézus megfogantatását Erzsébetnek. A népi megnevezés azonban visszautal a természet megújulására és az ezzel kapcsolatos tevékenységekre (szemzés, oltás, ültetés). Nagyon eleven párhuzam mutatható ki a Mária (istenszülő anya) méhében megfoganó isteni magzat és a szűz Istennő (úgyis mint szűz termőföld) méhében gyökeret verő friss élet között. Ha utánaszámolunk, a Napisten Yule-kor bekövetkező újjászületése és az Ostara között épp kilenc hónap telik el - ebből is láthatjuk, hogy az Istennőben és a talajban egyaránt e március végi jeles napon csírázik ki az új élet. 
A Magyar Néprajz a következőket jegyzi az ünneppel kapcsolatban:
" A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.
Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”. Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon a békákat figyelik. Ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz."
Talán épp az ünnep apropójára a hétvégén érdekes riportot hallottam a Híradóban egy polgári kezdeményezésű, az őshonos gyümölcsfajták megmentésére és továbbéltetésére irányuló akcióról. Tudnivaló, hogy számos tájfajta (amelynek termesztése egyébként jóval könnyebb volna, mint a nemzetközileg elismert fajtáké, hiszen a hazai talajadottságokhoz, éghajlati viszonyokhoz, csapadékellátottsághoz, termőhelyi sajátosságokhoz alkalmazkodva formálódtak ki) azért sodródott a teljes pusztulás szélére, mert nem került fel az EU nemzetközi fajtajegyzékébe. Holott egyedi karakterük, a bolti tucatgyümölcstől eltérő zamatuk, különleges méretük, színük, formájuk, s nem utolsósorban a bennük rejlő kulturális örökség révén megérdemelnék, hogy ne csak génbankokban, hanem a mindennapok élő kertművelésében is méltó helyet kapjanak. Íme a VM honlapján fellelt riport a Tündérkertek találkozójáról:
"Zalai és vasi felhívásra szerte az országban ezen a hétvégén több magyar településen ültetnek őshonos gyümölcsfákat. Az elhivatott embereket támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium is: Fazekas Sándor miniszter már aláírta azt a rendeletet, mely lehetővé teszi az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását – mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Tündérkertek találkozójának pórszombati rendezvényén, ahol a gyümölcsoltással ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Tájfajtáink itt nevelkedtek, a hazai környezethez alkalmazkodtak, népszokások, receptek, titkok, történetek egész sora kapcsolódik hozzájuk – emlékeztetett V. Németh Zsolt. A minisztérium feladata, hogy a „száműzetésben tartott”, elfeledett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok.
 - A gyerekek, akik ma megtanulják a gyümölcsoltást, beoltódnak a haza és a munka szeretetével – tette hozzá az államtitkár, majd átadta Kovács Gyulának Fazekas Sándor ajándékát, a miniszter saját birtokáról származó fehérszilvafát.
Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő, a rendezvény házigazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy őshonos fáink óriási veszélynek vannak kitéve az emberi pusztítás és az elöregedés miatt. Pedig érdemes megőrizni őseink hagyatékát, hiszen első ismert gyümölcsfajtáink az 1100-as évekből származnak, mint például a füzéralma. A gyümölcstermesztő arra buzdította a jelenlévőket, hogy kóstolják végig az őshonos gyümölcsökből készült termékeket – pálinkákat, szörpöket -, és a legízletesebb fajtából oltsanak egy fát. Egy terepasztalon azt is megnézhetik az érdeklődők, hogy a Kárpát-medencében a Felvidéktől Erdélyig hol létesültek már közösségi gyümölcsöskertek, Tündérkertek.
Kovács Gyula kezdeményezte a ritka gyümölcsfák megőrzését szolgáló akciót. Felhívásában azt kérte, ezen a hétvégén mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, így őrizze meg a jövőjét. Ő maga több mint száz őshonos gyümölcsfajta oltványát gyűjtötte össze és neveli Medes-hegyi birtokán.
A mozgalomhoz a Vas Megyei Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március 25-ére, hogy minél több városban, faluban létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert. Holnap 15 településen ültetnek majd különleges gyümölcsfákat. A Tündérkertek találkozójának védnöke Szarvas József színművész, aki Viszákon telepített tájfajtákból álló közösségi gyümölcsöst.
Az akcióban részt vett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is, amely ezen a héten csaknem 40 régi gyümölcsfajtát (pl. házi berkenye, fehérszilva, zöld ringló, árpával érő körte, szegfű körte, húsvéti rozmaring alma, bőralma, nagytermésű húsos som) telepít az Igazgatóság csopaki székháza és zalaegerszegi irodája kertjében, a Salföldi majorban és a tihanyi Levendula Háznál.
Tavaly szeptemberben a VM képviselője is aláírta azt a megállapodást, melyet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezett Magyarország természeti örökségének megóvásáért. Az együttműködési programban a VM intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek. A cél a tájfajták feltérképezése, helyi és országos adatbázis, illetve fajtagyűjtemények létrehozása. [...]"

Áldás!
Eső, 2012.13.26

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése