2011. április 15., péntek

... a legkisebb is számít...

Alig hat óra múlva ismét a tescóban fogok gürizni. Nem panaszkodok, jól jön egy kis kereset, és hát huszonnégy éves fejjel az embernek igazán illik valamit dolgozni, mégha csak diákmunkásként is.
Naszóval, tesco. Szó mi szó, a személyzeti részleg tele van lelkesítő, emberbarát plakátocskákkal. Hónap dolgozója, év dolgozója, erősségeink és gyengeségeink, pályázatok, karrierépítési lehetőségek, biztonsági felhívások, munkavédelmi intelmek, zöld propagandaszöveg. Na igen, utóbbi már facsarja az orrom. A tesco ugyancsak igyekszik a környezetbarát multicég imázsában tetszelegni (ha egyáltalán létezhet olyan), szelekítv hulladékgyűjtés, mindenütt az energiatakarékosságot fontosságát hirdető matricák, etc. Kedvem lenne az egyik "Ne hagyd égve a villanyt feleslegesen!" felirat alá odafirkantani, hogy "Ne importálj pólókat Kambodzsából feleslegesen!"
Gondolom, nem kell részleteznem, hogy a tecsó addig környezetbarát, amíg abból anyagi haszna származik. A bebálázott műanyag,- és papírhulladékot pénzért passzolja le, a dolgozói energiatakarékosság pedig a vállalat villany,- és vízszámláját karcsúsítja. Pedig akkor használna a legtöbbet a szűkeb-tágabb környezetének, ha mindenestül eltakarodna.
A másik: úgy fest, már nem kell az Újvilágba hurcolkodni ahhoz, hogy megéljük az amerikai álmot. Ki emlékszik még, hogy Magyarországon élünk, amikor a tinilányoknak Hannah Montana-s és Justin Biber-es pizsamafelsőket meg napsapkákat árulunk, amikor a csecsemőket "I'm so cool, just like my dad" és "100% cute" feliratú rugdalózókba bujtatjuk, amikor "I love New York" matricás pólók függenek tömött sorokban a fogasokon, amikor a tesco rádió hullámhosszán bömbölő amerikai popszámok aláfestésével shoppingolhatunk? Amerika a politikai,- gazdasági, - és haderejét tekintve is hatalmas befolyással bír a világ többi részére, de a legrosszabb az a kulturális egyeduralom, amit a populáris médiában elért. Persze, én is, ahogy mindenki más, rengeteg amerikai filmet, sorozatot nézek, amerikai zenét hallgatok; ezzel együtt megdöbbentő, mennyire rátelepedett az emberek tudatára az újvilági életmód, életszínvonal, életstílus mint idealizált eszménykép. Ezzel lehet a leghatékonyabban becsalogatni a mélyen tisztelt fogyasztókat egy áruházba. Siralmas.
Feleslegesnek érzem tovább ragozni a témát, szerintem mindannyian találkozunk a fenti jelenségek számtalan megnyilatkozásával. Hogy mit tehetünk ellene? Váljunk az "Ismerd meg kis hazádat" :) mozgalom részeseivé. A hazai cult-art szférának is vannak kiemelkedő alakjai, vívmányai, akár filmekről, akár könyvekről, akár zenéről legyen szó. S ha már itt tartunk, hadd ajánljam figyelmetekbe a Kaukázus nevű együttes "Teszkó" c. számát :).

Áldás!
Hulló Eső, 2011-04-15



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése