Tegnap Kapolcson jártunk Leventével - jellemző, hogy noha itt van a szomszédban, még egyik évben sem sikerült egy napnál hosszabb időt eltöltenünk a rendezvényen. Pedig milyen jó! Összehasonlíthatatlanul egyedivé teszi a rengeteg unikális kézművestermék és művészeti alkotás, a vásárnak helyt adó ódon falusi környezet s nem utolsósorban a résztvevők sokszínűsége. Mintha mindenki előkapná az alternatív énjét ez alkalomból: a hétköznapok konszolidált kispolgárai rojtos aljú parasztnadrágban, lovasíjász-öltözetben, kacskaringós hímzésekkel díszített indiai felsőkben, basanadrágban, mókás tatyókkal a vállukon érkeznek. Persze felbukkan jónéhány vérbeli hippi is, függőágyban ülve furulyázó gondtalan táborlakók, tűzzsonglőrök, raszták csomózott karkötőkkel és elnyűtt útibatyukkal, utcazenészek, bábjátékosok, életművészek...
Nem is tudom, mi ragadott meg jobban: a kortárs képgaléria egy düledező terméskő pajta árnyékos belsejében, vagy a döngölt földpadlón kiállított mesebeli kerámiafigurák, a spontán utcai performanszba fogó néptánccsoport vagy a barlangok szépségeit bemutató 3D diavetítés, az emberi képzelőerő végtelenségét s vele párhuzamban a tehetség sokarcúságát bizonyító iparcikkek és kézműves termékek, vagy a magyaros ételek (és itt nem a magyarosch ételekre gondolok) ínycsiklandó garmadáját kínáló sütödék, a hídon álló élő szobor vagy a nyílt tüzű kovácsműhely, ahol egész nap készültek a fokos,-és fejszefejek, vasrózsák? S a fenti felsorolásba a látnivalók töredéke fért csupán.
Persze, hogy nem sikerült vásárfia nélkül megúszni a napot. Egy mókásan csálé bögrével, egy tarka övtáskával és egy pólóval tértem haza: utóbbin egy bicikli rajza díszeleg, a következő felirattal: 'put the fun between your legs'. Nos, ezt még nem mutattam meg a családnak :).
Áldás!
Eső
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése