Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mi köze a boszorkánykodáshoz holmi földhözragadt ábrándoknak parasztházikókról és nomád sátrakról. Véleményem szerint őseink életmódjának, hagyományainak felelevenítésével előttük is tisztelgünk, s a kis helyigényű, alacsony energiafogyasztású, költségtakarékos, a környezetébe szervesen illeszkedő, természetes alapanyagokból, a tulajdonos egyéni igényeire szabottan és annak aktív közreműködésével épülő hajlék aligha áll távol a pogány, természethívő, természet-szerető lelkivilágtól.
Nos tehát, a szuperjurta-teória (az elnevezés némileg szarkasztikus:) - egy barátom vetette fel, aki kétségeket táplált a terv kivitelezhetősége iránt ). Nagyjából másfél-két éve kezdett motoszkálni bennem a jurta-lakás gondolata, s aztán sem hagyott nyugodni. A jurta - mint azt tudjuk - a belső-ázsiai sztyeppövezet vándorló nomád népeinek sajátja. A füves pusztán a legeltető állattartás volt a megélhetés alapja. A családok, nemzetségek a jószág nyomában költözködtek, legelőről legelőre. Ehhez könnyen összeszerelhető, szétszedhető és utaztatható, úgymond mobilis épületekre volt szükség. A jurta előde - ha hihetünk az ókori történetíróknak - a kordéra szerelt nemezsátor, amely nagyjából az i.sz. 5.-6. században vált önálló, földre épített lakhellyé. A 'türkök' kerek sátrairól számos 9-10. sz.-i útibeszámoló hírt ad, s minden bizonnyal ilyen hajlékai lehettek őseinknek is.
 |
| kazah jurta |
Manapság két morfológiai típust, a mongol és a kazak-kirgiz variációt szokás elkülöníteni (noha valószínűleg több formaváltozat létezik, ám a külhoni érdeklődés elsősorban e két területre - Mongóliára és Kazahsztánra - irányul). A mongol jurta tetőrúdjai egyenesek, a tetőkarikát két pózna támasztja alá; szerkezete stabilabb, masszívabb, az időjárási viszontagságoknak jobban ellenáll. A kazah jurta szemet gyönyörködtetően könnyed, légies, kecses vonalú, tetőrúdjai hajlottak, a füstnyílás abroncsát - a tündököt - csak ezek tartják, így nagyobbnak hat a belső légtér. Ugyanakkor kevésbé strapabíró, mint mongol rokona.
 |
| (kazah) jurta alapváza |
A nemezsátor oldalfalát meghajlított vesszőkből (manapság inkább lécekből) álló rácsozat, a kerege, kereglye alkotja. Alapanyaga régen hasított gallyfa volt (leginkább fűz), amelyet meggyalultak, főzve puhítottak és kalodában szárították a megfelelő, íves formára. A mai, profi jurtakészítők az időjárás viszontagságainak ellenálló, gőzölve hajlított vörösfenyőt vagy rugalmas kőrist alkalmaznak e célból. A rácsozat több tagból áll, amelyeket például nedves bőrszíjakkal kötöznek egymáshoz, de egyéb rögzítési módok is elképzelhetők. Magassága általában másfél méter körül alakul.
A rácsozatra támaszkodnak a végükön hajlított (kazah) vagy teljesen egyenes (mongol) tetőrudak, amelyek a tündökben, vagyis a füstnyílást övező fakarikában futnak össze. Mivel a mongol jurta tetőszöge alacsonyabb, s a tündök igen nehéz, utóbbit alulról két, 'istenfának' nevezett, a földön álló, függőleges oszlop támasztja meg. A tündök hajdan valószínűleg egyetlen gallyból készült; a gallyat hosszas főzéssel puhították, körformára hajlították, faszegekkel vagy kötözéssel rögzítették és megszárították. Manapság készülhet laminált lemezekből, vagy ácsolt szegmensekből (mongol változat). A tetőrudak a tündökbe fúrt lyukakba illeszkednek, amelyek többnyire kör alakúak és a karika teljes keresztmetszetét átérik; a mongol változatnál viszont szögletesek és csak belemélyednek a tündökbe, de azt át nem ütik. A tündököt keresztirányú, íves, a belső oldalon kialakított hornyokba rögzített rudak (kazah) vagy küllőszerű, a tündökhöz ácsolt kapcsolattal illeszkedő lécek (mongol) feszítik meg, tartják formában (szó szerint: hiszen ezek gondoskodnak arról, hogy a karika ne deformálódhasson, veszélyeztetve az egész tetőszerkezet stabilitását).
 |
| (kazah) jurta szerkezete |
A jurta ajtaja (amely persze újabb kori találmány: annakidején egyszerű bőr,- vagy nemezlap takarhatta a bejáratot) lehet egy,- vagy kétszárnyú, olykor gazdagon díszített, festett. Az ajtótokot egyszerűbb kivitelben a küszöb és a szemöldökfa közé helyezett rúdpár alkotja; máskor pallóból készül, faszegekkel rögzítve. A jurta hevederei számára furatok (fémkarikák) szolgálnak rögzítési pontul.
A küszöbre a hagyomány szerint tilos volt rálépni, mert az alatta alvó házi istenek (szellemek) felébrednek, megharagszanak, és bajt zúdítanak a háziak nyakába. E tabu a hazai folklórban is fennmaradt.
Ami a jurta belső elrendezését illeti, általában az ajtóval szemben kapott helyet a háziszentély; a bejárattól jobbra a férfiak fekhelye, ruhái, használati tárgyai, balra az asszonyok ágyai, holmijai. A sátor közepén helyezkedett el a nyílt tűzhely, amelynek égésgázai a füstlyukon át távoztak.
 |
| belső tér |
No most, a jurtát tradicionálisan nemezlapok borították, amelyeket nyári melegben felgöngyöltek vagy kitámasztottak, hogy szellőzhessen a sátor belseje. Manapság, a hazai időjárási viszonyok közé azonban egyéb szigetelőanyag sem árt. Levelet váltottam egy jurtakészítő mesteremberrel, aki 4 réteg 400g/m2 testsűrűségű geofilcet ajánlott, hőtükrös polifoammal kiegészítve; ám elmondása szerint egyik megrendelője 8 méter átmérőjű lakójurtájához bazaltgyapot szigetelést használt. A szigetelőanyagot a keregétől egy sima lepedővászonból álló belső borítás határolja el, a külsejére pedig vízhatlan sátorponyva kerül. Utóbbiból a pamut alapanyagú 3-4 évenként cserére szorul, a PVC azonban évtizedekig bírja. Mindezek mellé nemezt is alkalmazhatunk.
 |
| egy modern lakójurta |
A közművesítéshez - amennyiben szentségtörő módon eklektikus, modern lakójurtáról beszélünk :) - nem árt az alapozás, leginkább betonozás. A padozatot aztán persze lehet szőnyegekkel, járólappal, parkettával takarni. A fűtéshez a kisméretű, hordozható cserépkályha, vaskályha (esetleg sparhelt) javasolt. Nemrég láttam ilyen megoldást, méghozzá a hegymászó Klein Dávid birtokában levő jurta esetében, amelyet ő hat éven át lakott. Szívesen kifaggatnám a mikéntjéről. Persze a kályha kéményt is igényel, ami a belső tér látványának megárthat - de szükséges.
Számtalan egyéb kérdés felvetődik még a gyakorlati vonatkozásokat illetően - például a megvilágítás, a megfelelő szellőzés, esetlegesen a vízhasználat, fürdőhelyiség-kialakítás problémaköre. Igyekszem minél mélyrehatóbban utánajárni a technikai részleteknek, előnyöknek-hátrányoknak, perspektíváknak. Addig is mindenkinek a fantáziájára bízom, milyen lehetőségeket álmodik bele eleink otthonának modernkori kivitelezésébe. Remélem, ez a kis ízelítő ihletően hat rátok is:) - íme zárásképp néhány kedvcsináló fotó.
Áldás!
