hétköznapi csodák

Mostanában valahogy nyűglődök a blogolással, pedig rengeteg ötletem van -  mégsem tudom szavakba foglalni őket. Addig is, míg kilábalok az alkotói válságból, beszéljenek helyettem a nyár gyermekei.

giordano bruno szerint...

A tragikus sorsú Giordano Bruno 1590 - ben írt (latin nyelven itt elérhető) értekezése  a mágiáról annak tíz fajtáját különbözteti meg:

1 - A 'mágia' szó használata a  'tudomány' (filozófia) egyszerű szinonimájaként
2 - A természettudományos ismeretek, a teremtést mozgató aktív és passzív erők és ellenerők, hatások és ellenhatások gyakorlati alkalmazásának művészete: ez a magia naturalis

3 - A (vélt) fizikai, kémiai és biológiai törvényszerűségeken alapuló mágikus gyakorlat látszatra csodás eredményeinek transzcendens hatalmakkal, isteni, angyali, szellemi közreműködéssel történő magyarázata (a közönség megvezetése érdekében): a magia praestigatoria (szemfényvesztés).

4 - A természeti mechanizmusokon túl a természet objektumaiban fellelhető lelket, szellemi esszenciát is munkára fogó mágia: a valódi magia naturalis

5 - A magia naturalis kiegészítése számmisztikával, ráolvasásokkal, talizmánokkal és varázsigékkel: ez (Agrippa nyomán) az occulta philospohia

6 - Ha ehhez rituálék és démonidézés társul: a magas/rituális mágia vagy természetfeletti, metafizikus

mágiáról - theurgiáról van szó

7 - Ha a fentieket halottidéző eljárások egészítik ki: ez a nekromantia vagy phythonikus mágia

8 - A betegségokozás és gyógyítás, oldás és kötés, rontás és rontás levétele - természetétől függően - a boszorkányság vagy az orvoslás tárgykörébe tartozik

9 - Jóslás, jövendőmondás: divinatio

10 - Az eretnek,- és boszorkányperek vádiratában gyakran szereplő, úgynevezett "állítólagos (fekete) mágia", amelyet Bruno szerint tévesen illet a mágia megnevezés, hiszen az ördögszövetségnek, Sátánnal kötött paktumnak nincs köze "e nemes tudományhoz".

Forrás:

Magyar László András 2005 (szerk.): Magia naturalis. Orvostörténeti ritkaságok. Kairosz, Budapest.

áldott (szuper)holdtöltét! :)

(Forrás)

egy galileai gyógyítóról szólok most...

... aki az i.sz. első század első felében Názáret vonzáskörzetében élt és tevékenykedett. Nevéhez számtalan csodatétel fűződik. Hitének ereje megóvta a kígyómarástól, s ő erre azt mondta: "Nem a kígyó az, ami öl, hanem a bűn". Imájával betegeket gyógyított még úgy is, hogy nem érintette őket. Egy ízben egy halálos lázban szenvedő fiú apja küldötteket irányított hozzá, kérlelve, hogy jöjjön és mentse meg a gyermeket: erre ő magányosan elvonulva imádkozott, majd hazaküldte a követeket, mondván: "Menjetek haza, mert a láz eltávozott tőle." És lőn. 

A gonosz lelkek rettegték, kérésére elállt vagy eleredt az eső. Teljes szegénységben élt, lemondva minden anyagi kényelemről és tulajdonról. Környezete csodatévőként ismerte. A Hóreb-hegyről naponta szent égi szózat hangzott, így szólván: "Az egész világ csak fiam miatt van még meg."

Ez a személy nem volt más, mint egy a nagy hírnévnek örvendő galileai karizmatikusok közül, akik életét hasonló események (csodás gyógyítások, a természeti elemek feletti uralom, démoni megkísértés leküzdése és a gonosz szellemeknek való parancsolás képessége) szegélyezték: név szerint Hanina ben Dosza.

A hozzá kötődő történetek, amelyeket a rabbinikus irodalom őrzött meg az utókor számára, Jézuséhoz hasonlónak festik le alakját, életfilozófiáját és vallásosságát. Ezzel azonban nincs egyedül: a farizeusok látóhatárán kívül eső Galileában, ahol a Tóra szőrszálhasogató ismeretéről és a mózesi törvények szigorú betartásáról híres írástudó "elit" kisebbségbe szorult, az - úgyszólván - alulról jövő karizmatikus vallási specialisták életszagúbb, átélt spiritualitással telített tanítása széles tömegeket vonzott.

Vermes Géza "A zsidó Jézus" c. könyvében azt vizsgálja, milyennek mutatkozik Krisztus személyisége és igehirdetése a korabeli judaizmusba ágyazva: milyen eszmei irányzatok, vallási csoportosulások uralták Izrael szellemi kultúráját időszámításunk kezdete körül; milyen politikai és történelmi események alakították a korszak filozófiai és vallási áramlatait; s hogyan illeszthető bele e mentális közegbe Jézus élete és tanítása (illetve miben válik el tőle). Vermes "trilógiája" (A zsidó Jézus - Jézus és a judaizmus világa - Jézus hiteles evangéliuma) Krisztus alakjának azon vetületét mutatja be, amit a keresztény bibliakutatás többé-kevésbé mellőzött: zsidó volta és a velejáró kulturális háttér  lenyomatát. Isten-fiúsága és későbbi vallási jelentősége cáfolata vagy megerősítése nélkül, a rá vonatkozó teológiai dogmák mellőzésével emberként, prófétaként, gyógyítóként és ördögűzőként betöltött szerepét veszi górcső alá, nem az utókor bibliainterpretációi, hanem a kortárs palesztinai irodalom (például a Targum vagy a héber Biblia arámi fordítása) tükrében, tekintettel a zsidó mivoltából fakadó sajátságokra. A róla szóló beszámolókat (evangéliumokat és apokrifeket) nem teológiai értekezések mentén értelmezi, hanem a korabeli zsidó vallásos irodalommal (különösképp annak jellegzetes szóhasználatával és fogalmazásmódjával) összevetve, amely rávilágít számos, Krisztus kapcsán is előkerülő toposz, epitethon ornans, hiedelemtörténet párhuzamaira és valós jelentésére, jelentőségére. Célja mégsem az, hogy lerombolja a kereszténység Megváltó-ideáját, hogy támadást indítson a keresztény vallás Jézus-eszménye ellen: mindössze hogy a történész szemével a róla történelmileg alátámasztott tényeken és forrásokon keresztül reális képet fessen - nem Jézusról, az Ember Fiáról, hanem Jézusról, az emberről.  Bátran ajánlom bárkinek, aki érdeklődik a kereszténység és judaizmus (közös) története, kapcsolódási pontjai, kialakulása iránt - legyen akár zsidó, keresztény vagy (mint jómagam) pogány.

lüdérclűtte fű

Lüdérclőtte vagy lidérclátta fű néven ismerik a moldvai és gyimesi csángók a veronikafajokat (Veronika spp.). Hitük szerint a veronika alacsony, elágazó szára akkor alakult ki, mikor a lidérc, megtudván, hogy az embereket különféle növények segítik a rontó hatalmak elleni védekezésben, dühében találomra kilőtt egy nyilat, s az épp a veronikát találta el. 

A lüdérclőtte füvet ijedelem, éjszakai rettegés, epileptikus görcsök, hidegrázás, rémálmok ellenszereként alkalmazzák, egyszóval olyan betegségek esetében, amelyeket vélhetőleg ártó természetfeletti lény okozott. Gyakran a beteg (legtöbbször gyermek) fürdővizébe vagy párnája alá teszik, máskor füstjével kezelik a pácienst. 

Veronica officinalis, V. chamaedrys. Forrás

Források:

Antal Mária 2004: A gyimesvölgyi csángó magyarok hiedelmei. General Press, Budapest.

Halász Péter 2011: " Jóregvel, harmatosan szedjed, ne szólj senkinek..." A gyógyító növények természetes erejét segítő hiedelmek a moldvai magyaroknál. Kaleidoscope Vol 2 No 3.