Régóta tervezek írni egy bejegyzést a vadászat etikájáról, de most csak néhány képet szeretnék megosztani veletek. Ha vannak is ellenérzéseink a vadászattal kapcsolatban, többnyire kimerülnek a helytelenítő fejcsóválásban, esetleg valamilyen jogi asztalcsapkodásban. Ha viszont átmenetileg helyet cserél vad és vadász, ha egyszerre az ember válik mindazon gaztettek és visszásságok áldozatává, amit puskával a kezében vígan elkövet, máris zsigeri rosszallás önt el bennünket. Legyünk bármilyen méregzöld élharcosai az állatvilággal szembeni etikus attitűdnek, én,- és fajcentrikus ösztöneinket az alábbi rajzocskák elemi erővel sokkolják, rávilágítva arra, milyen mélyen is gyökerezik bennünk a (voltaképpen a természetes fajfenntartó ösztönön alapuló, azonban kizsákmányoló, felelőtlen egoizmussá fajult) antropocentrikus világlátás.
Ugye?
(A képek forrása: Facebook/Museo del Metal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése