2014. április 22., kedd

föld napja

Hagymás fogasír (Dentaria bulbifera)
Ajánlom figyelmetekbe a Föld Napja Alapítvány honlapját, ahol e jeles nap történetével és jelentőségével, a hozzá kapcsolódó aktuális rendezvényekkel, mozgalmakkal és akciókkal, valamint mindennapjaink zöldítésével kapcsolatos hasznos infókat leltek. 

Jó ideje fogalmazgatok magamban néhány sort arról, mennyire lenyűgöznek a Természet apró csodái, amelyek lépten-nyomon a szemem elé kerülnek. Az ég kékjének pazar árnyalatai. A fátyolka lehelet-zöld szárnyának csipkefinomságú erezete. A pitypangbóbita tökéletes szimmetriája. Az erdei vöröshangya lángoló színei. A kökörcsin és a kutyatej harsány lila-sárga kavalkádja. A viharfelhők tánca. A délutáni eső íze. A nedves talaj ázott göröngyei közt napvilágra törekvő sziklevél-parányok diadalmas seregei.
Talán nem is kell hosszan ragozni e témát, elvégre az ember nem véletlenül lesz természethívő, természetvédő, állatgondozó és állattartó. Mégis, olykor majd szétfeszít az áhítat-teli öröm, amelyre kétségbeesetten keresem a megfelelő szavakat - mindhiába. Nincsenek méltó eszközeim, hogy híven ecseteljem Földanya szépségét. Azt a szépséget, amely nem csak szívet-lelket gyönyörködtető, de életadó is. Azt a szépséget, amelyet az emberiség rohamléptekkel pusztít, önmaga alatt vágva a fát. Ne csak ma emlékezzünk meg róla: a mi életünkben legyen minden nap a Föld Napja.

2014. április 14., hétfő

úton - útfélen

Japáncseresznye (Cerasus serrulata)

Szamóca (Fragaria vesca)

Ernyős sárma (Ornithogalus umbellatus)

Ernyős sárma (Ornithogalus umbellatus)

Almafa (Malus domestica)

Mezei boglárka (Ranunculus acris)

Mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis)

Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias)

Mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis)

Fürtös salamonpecsét (Polygonatum multiflorum)

Színeváltó kutyatej (Euphorbia epithymoides)

Színeváltó kutyatej (Euphorbia epithymoides)

Mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis)

2014. április 4., péntek

a jó pásztor?

A munkahelyemen van egy idős cigájajuh, akit csak 'Öreganyánknak' nevezünk. Öreganyánk harmadmagával - két hozzá hasonlóan élemedett korú anyával és egy vén kossal - érkezett. Előző "gazdája", egy alföldi tenyésztő kapva kapott a kevés szakmai rálátással bíró, könnyen költekező vevőn, aki ráadásul elég nemtörődöm ahhoz, hogy ne foglalkozzon az eladásra kínált állatok életkorával, és jó pénzért rásózta a tenyésztésből kiöregedett jószágokat. 
Eddig tart a beszerző felelőssége.
Miután Öreganyánk és társai a telepre kerültek, senki nem gondolt rá, hogy valamilyen módon elejét vegye a szaporodásuknak. Hiszen a báránykák olyan aranyosak, és persze kellett a turistacsali, meg a "simogatóban" kínozható cukiság. Így aztán mindegyik anya vemhes lett annak rendje és módja szerint. Ketten közülük  szerencsésen megellettek, Öreganyánk esetében viszont, aki ikreket szült, a méhlepény nem lökődött ki időben. A méhe begyulladt, annyira legyengült, hogy lábra állni sem bírt, teje egyáltalán nem volt, mindkét bárány elpusztult. Hetekbe telt, mire sikerült kikúrálni.
Természetesen ezek után sem jutott eszébe a park felett bábáskodó lernai hydrának, hogy elkülönítse őt, biztosítandó a jól megérdemelt békés nyugdíjaséveket. Nem; ehelyett maradt a nyájban, és idén újfent vemhesült. Teje újfent nem volt, a bárány újfent elpusztult, Öreganyánk pedig újfent fekvőbeteg lett.
Csakhogy ezúttal - minden gyógykezelés ellenére - annyi ideig nem bírt talpra állni, hogy időközben amúgy is rendetlenkedő mellső lábai teljesen tönkrementek. Az ízületei begyulladtak, az inai összezsugorodtak az állandó hajlított tartástól; mostanra már erőnek erejével sem nyújthatók ki.
Öreganyánk jelenleg a pajta egy elkülönített sarkában vegetál, az étvágya rendbejött, de a járása sose fog; a lódoktor fogalmazásával élve "ebből sem lesz már énekes halott". A telepvezető a levágását fontolgatja. 
Ez volna a méltó sorsa egy állatnak, aki egy életet töltött az ember szolgálatában? Aki azért ellett, azért adott tejet, azért növesztett gyapjat, hogy hasznot húzhassunk belőle? Aki egy évtizede termel profitot a tulajának?
Ez volna a felelős gazda könyörületessége? "Szegény, ne szenvedjen tovább"? Hát egy idős, ágyhoz kötött nagyszülőnek talán elvágjuk a torkát, minthogy " úgysem képes teljes értékű életet élni" - mert ugyan még újságot olvas, rejtvényt fejt és kötöget, dehát már nem a régi? 
Két évvel ezelőtt egyetlen pillantás a krotáliára vagy a papírokba elárulta volna az állatok korát. Ennek fényében vagy meg sem kellett volna vásárolni őket, vagy gondoskodni arról, hogy ne tudjanak szaporodni. A kos kasztrálása vagy heréinek elkötése teljesen kézenfekvő megoldás - közel egy dekádnyi szorgos nemzés után aligha rokkant volna bele a további férfiúi örömök hiányába. 
Miután Öreganyánkkal kis híján végzett az első ellés, át lehetett volna tenni egy másik birkacsapatba, ahol csak ürük vannak. El lehetett volna különíteni, adni vagy ajándékozni. Egyik sem történt meg.
A másik két matróna közül a csotrogányabb idei báránykájáról még le sem száradt a köldökzsinór, az anyjának már elapadt a teje - szerencsétlen kisjószág visszamaradt a növekedésben, egész nap éhesen bégetve rohangál utánunk, csak azért van életben, mert elég idős ahhoz, hogy elboldoguljon az abrakkal, szénával, fűvel. El lehet gondolni, hogy az anya - akiről Öreganyánkhoz hasonlóan vedlés címén maroknyi csomókban foszlik a szőr, csupasz foltokat hagyva maga után - jövőre milyen esélyekkel néz a várandósság elejébe. Ennek ellenére meg sem fordult a megfelelő kobakokban, hogy ki kéne emelni a tenyészcsaládból.
Az ember, aki gátlástalanul élősködik az élővilág maradékán, amíg pénzt tud fejni belőlük, majd hulladékként dobja félre őket, ha már többet visznek, mint amennyit hoznak, a Föld rákfenéje. A minket szolgáló élőlények értékét anyagiakban mérjük. Táplálásukért cserébe elvárjuk, hogy sorozatos áldozatokat hozzanak a kedvünkért: szüljenek, hogy legyen mit levágni, tejeljenek, hogy legyen mit meginni, növesszenek bundát, hogy legyen mit viselni, zsírosodjanak, hogy legyen mivel sütni, hízelegjenek, hogy jól érezzük magunkat tőlük. Ha már nem termelnek elég bevételt, érdeklődést, szórakozást, igyekszünk rövid úton megszabadulni tőlük.
Hát ilyen "a jó pásztor"?!

2014. április 2., szerda

új hold, új király...

(Forrás)

"Új Hold, új király,
Téged köszöntelek
Eleven fővel, holt lélekkel
Boldogasszony igéjével"

/Visonta/

"Új Hold, új király,
Nagyobb urat nem ismerek náladnál
..."

/Korond/

"Új Hold, új király
újítsa meg az én lelkemet is!"

/Korond/



2014. április 1., kedd

tudtad - e, hogy...

17. századi allegorikus ábrázolás. Forrás
Kémia és alkímia szavunk közös gyökerű, a különbséget mindössze az utóbbi előtagja képezi, amely nem más, mint a görög chemia elé biggyesztett arab -al névelő. A kémia maga is az alkímiából sarjadt ki, s vált tudományos diszciplínává.
Ami a chemia szót illeti, azt a IV. századi alkimista-gnosztikus szerző, Panopoliszi Zoszimosz e misztikus eszmerendszer legelső forrásművének címéből származtatja. A legendás "Chema" a halandó asszonyokba beleszerető s így elbukó angyalok mágikus tanításainak összessége, amelynek segítségével szeretőiket a természet rejtett titkaira oktatták; lejegyzője Zoszimosz szerint az alkimisták (nemlétező) pionírja, Chemes. A bibliai mitológiára történő hivatkozás talán azon apologetikai törekvéseket tükrözi, amelyek igyekeztek létjogosultságot találni az alkímiának a rá mindinkább kritikus szemmel tekintő kereszténység keretein belül, egyfajta "judeo-keresztény őstörténettel" legitimálva azt.
A modern nyelvtudomány az arab al-kīmīā (الکیمیاء) szót a görög χημία -ra vagy χημεία - ra vezeti vissza, amely Egyiptom ókori nevéből (Kimi, Chemi) származik, és a diszciplína egyiptomi eredetére, de legalábbis keleti ihletésére enged következtetni. Az ország helyi elnevezése és rajta keresztül a kémia szó a humuszos öntéstalaj színére utal (az ókori egyiptomiak a Nílus termékeny árterületét Fekete Földként különböztették meg a Vörös Föld, vagyis a sivatag homoktengerétől); a kémia pedig e föld anyagainak átalakításával foglalkozó eljárások összessége. Egy másik teória szerint a hasonló hangzású görög χυμεία (chumeia) - összekever, összeönt, elegyít, keverék, elegy - szolgálhatott kiindulópontul.

Források:

Seligmann, Kurt 1987: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban. Gondolat Kiadó, Budapest.
Alchemy - Wikipedia
Chemistry - Wikipedia
Chemistry (word) - Wikipedia