" Te, aki a mennydörgésben nyargalsz,
aki játszva jössz villámláskor,
égzengéssel terhes őszi felhő,
villámokban gazdag tavasz felhő,
akinek léptei robajjal harsognak,
ó, atyám, Mergan kám,
Jalamaként zengve jöjj
most ide jobbomra."
Forrás: Diószegi Vilmos (1958) 1998: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése