2012. március 19., hétfő

csillagálom

rímekről szólván, íme a vers, amely a fészekőrzés során fogant meg bennem:

Éjpuha-hálón ezeregy gyöngyszem
Őzsuta-tündér riadtan szökken
Tétova árnyék kúszik a csöndben
Álmot könnyezik az éj...

Ódon regéket súgnak a tölgyek
Szavukat halljad, égszülte gyermek
Sötétség mélyén lidércek gyűlnek-
Lerázta láncait az éj...

Lángszemű szörnyek, ó, lesben állnak
Gyilkos a fegyver: karmok és szárnyak
Kiszolgálói az ős élet-vágynak;
Vérre szomjazik az éj....

Gyémántpor-permet hullik a földre
Csillagok álma festi ezüstre
S halott avart; s morog remegve,
Kristályruhában az éj...

Gyökérfonálon múltba merengő
Fa-sóhajokkal terhes a szellő
Kéreg-éneket dúdol az erdő
Emlékezik az éj....

Kísértet-óra járja a táncot
Borzongató-szép mondavilágot
Ringatnak édes gyermeki álmok - 
Vakon hallgat az éj...

Csillagok kereke fordul az égen
Felriadó suta reszketve szökken
A hajnal illata terjed a csöndben;
...

(Hulló Eső, 2012.03.16)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése