"Íz" szavunk ma elsősorban az ételek, italok aromáját jelöli, a folklórból azonban mint betegségdémon megnevezése is ismeretes. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint "... legvalószínűbb, hogy skorbut lehetett", míg a Magyar Néprajz azt is megemlíti, hogy számos bőrbetegségre alkalmazták. Újabban már csak mint szitkozódás, átokformula fordul elő: "Az íz rágjon ki! Tépjen szét az íz! Az íz egye meg a májad! Hogy az íz essék a torkába!". A szóról feltételezik, hogy egykor talán önálló szellemlényt, lelket jelölt, a magyarság korai lélek-képzetéhez kötődhetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése