Elkövettem azt a meggondolatlanságot, hogy az ebédlőasztal mellett megemlítettem a családnak egyhetes küszködésemet az ominózus (ám továbbra is tökéletlen) blogbejegyzéssel. Kezdeti érdeklődő rokonszenvüket rövidesen gyökerestül kigyomlálta a téma: állítom, a légkör hőmérséklete visszaesett pár celsiussal a "boszorkány" szó elhangzása nyomán. Édesanyám fagyos elutasításba dermedt az asztal túlfelén, minden pórusából rosszallás áradt; édesapám csalódásának adott hangot, amiért nem valami égetően, húsbavágóan és lélektipróan aktuális, a hazai valóságban kézzelfogható fenyegetésként jelentkező erkölcsi dilemmának feszülök neki, például az abortuszkérdésnek. Aztán patetikus nyálhabzással rágódott egy sort a morális gumicsonton.
Nos, az abortuszkérdést kevésbé érzem személyemet érintő problémának, mint a boszorkányüldözést (amelynek utórezgéseit, illetve az ájtatosság vattájába csomagolt ostorcsapásait sok sorstárssal együtt a saját bőrömön tapasztalom, s amely vallási vonatkozásai mellett szakmai szempontból is érdekel). De tekintsünk túl a neopogányok meghurcoltatásain, és vigyázó szemeinket vessük egy szélesebb közönséget sújtó problémára: az Egyesül Államokban divatozó, globális felmelegedéssel kapcsolatos republikánus struccpolitikára, amelyről legutóbb az Index írt a tőle szokott módon. Dicséretreméltó elnöki állásfoglalása ellenére jobban örülnék, ha Obama olyan Amerikáról ábrándozna, amelynek "romboló ereje nem fenyegeti a felmelegedő Földet". Hiába no, mi itt a tegnap tehéntrágya-szagát a jövő fejlődésbűzével elnyomni igyekvő magyar faluban tudjuk jól, hogy a zöld Barack még éretlen...
Sajnos, azt kell, hogy mondjam, hogy nálunk sem jobb a helyzet. Én egy szóval sem említem meg a ténykedésemet senkinek. Egyedül egy személy tud minderről a közvetlen környezetemben és az is megpróbál lebeszélni. Most ott tartok, hogy már neki sem mondok el mindent, mert képtelen elfogadni.
VálaszTörlésMa pl. azt kaptam meg az egyetemen, hogy a keresztségen kívüli vagy hitét nem gyakorló ember nem lehet értelmiségi.
Túl sok az elutasítás, de azt gondolom, ez az az út, ami az egyének számára lett kitaposva. Elég kevés az az ember, aki elfogadja ezt és pozitívan, érdeklődően áll hozzá a dolgokhoz.
Kedves Mentha!
VálaszTörlésSajnálattal hallom, hogy te is hasonló nehézségekkel küzdesz, s tényleg, ezzel nem vagyunk egyedül. Egészen megdöbbentett, amit az egyetemről írsz - az ember azt gondolná, hogy a tudomány fellegvárában, az értelmiségi gondolkodás bölcsőjében elfogulatlan, érett, értelmes és nyitott mentalitást talál, nem pedig vallási alapon ítélkezőt. Néha egészen elborzaszt, milyen mélyen gyökereznek bizonyos vallási előítéletek, merev dogmák még olyan emberekben is, akik egyébként abszolút szeretetreméltók, kedvesek, jófejek.
Remélem, azért nem vagy nagyon letörve - azt hiszem, a természethit, pogány spiritualitás szépségei számos alkalommal kárpótolnak a sérelmekért minket :).
Áldás kísérjen!
Eső :)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés