könyvespolc: mágia

Az alábbiakban a mágiával kapcsolatos, magyar nyelven megjelent tudományos (igényű) vagy ismeretterjesztő (tehát nem ezoterikus vagy vallási) irodalomból szemezgetek. Mindenféle elhatározásom ellenére csak bekerült a listába olyan könyv is, amellyel még nem volt szerencsém mélyebb ismeretséget kötni, egyszóval olvasás csak saját felelősségre :).

1. Fónagy Iván (1943) 1989: A mágia és a titkos tudományok története. (Bibliotheca) Tinódi Könyvkiadó, Budapest (reprint). A4, 480 oldal.

Fónagy Iván (1920-2005) nyelvész doktor, az MTA egykori levelező tagja elsősorban a nyelvtudományban szerzett érdemeket, tucatnyi szakmai írás mellett azonban a 20. század derekán papírra vetette az Óvilág mágikus ismereteinek történelmi távlatokba visszanyúló összegzését. Számos témakörre kitér a mezmerizmustól az alkímiáig, a kabbalától a nekromantiáig, a theurgiától az asztrológiáig és így tovább. Szemet szúr a hasonmás kiadás fedlapjának baljós fekete-vörös színkombinációja, amely igyekszik az okkultizmus szenzációhajhász köntösébe öltöztetni a művet, noha az nem a gyakorló misztikus belső, hanem az érdeklődő tudós távolságtartással elegy külső szemszögéből íródott. Mindenesetre ha felkerül a polcomra Makra Sándor és Szendrey Ákos hasonszőrű (oppardon, hasonkötésű) könyvei közé, semmi esély rá, hogy elhitessem bárkivel is: továbbra sem hódolok aberrált mágikus praktikáknak :). Mentségére szóljon, a papírborítótól megfosztva mérföldekkel szalonképesebb külsőt nyer, alatta ugyanis családbarát, drapp műbőrkötés rejlik.

2. Láng Benedek (2007): Mágia a középkorban. Typotex, Budapest. A5, 164 oldal

Láng Benedek dr. a BME Filozófiai és Tudománytörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, történész és középkor-kutató, akinek szakmai munkásságában kiemelkedő helyet foglal el a mágiatörténet vizsgálata (érdemes átfutni a linkelt weboldalon szereplő publikációs listát). A Mágia a középkorban érdekfeszítő, olvasmányos, szakszerű, tömör összefoglalását nyújtja a középkor mágikus eljárásainak és elméleteinek, a mágia és tudomány örökké változó határmezsgyéje problematikájának, s a kutatás főbb forrásainak - egyetlen hibája, hogy túl rövid. Értékelés: 10/9

3.  Makra Sándor (1988): A mágia. Magvető, Budapest. A5, 350 oldal
Újabb szerencsétlen színvilágú kötés. Nézzük el neki. Makra Sándor (1915 - ?) néprajzkutató, református lelkész a mágia gyökereit: az animisztikus, totemisztikus hiedelmeket és azok máig továbbélő maradványait vizsgálja. Könyve figyelemfelkeltő és szórakoztató, kifejezetten fantáziadús, ugyanakkor nem számít a néprajztudomány korszakos produktumának. Hogy miért érdemes mégis belefogni (a fenti pozitívumokon túl)? Mert - az időnkénti túlzások és tévedések mellett - hasznos ismeretmorzsákkal szolgál, új kérdéseket vet fel, s talán meg is ihlet egy kicsit. Készpénznek venni nem érdemes, mértékkel fogyasztandó szellemi csemegének annál inkább. Épp a múlt héten vásároltam meg egy pécsi antikváriumban, alig várom, hogy újra végigrágjam: utána talán kiegészítem a kommentárt. Egyelőre értékelés 10/6

4. Mauss, Marcel (2000): A mágia általános elméletének vázlata. In uő. : Szociológia és antropológia. Osiris, Budapest. A5, a szóban forgó szösszenet nagyjából 180 oldal.

Mauss, a neves francia társadalomtudós tanulmányára már többször hivatkoztam. Aprólékos, összetett, szőrszálhasogatóan alapos szakmunka, amelynek következtetéseit részben cáfolta az utókor, ennek ellenére a mágia iránt (tudományos igénnyel) érdeklődők számára megkerülhetetlen alapmű. Általános érvényű, esszenciális ismereteket tartalmaz, ha nem is lehetne kivétel nélkül valamennyi állítását aranyba önteni: mindenesetre aki belevág, készüljön föl, hogy időigényes feladatra vállalkozott. Nehezen emészthető szöveg, bonyolult gondolatmenet, harci kiképzés a szürkeállománynak - de megéri. Értékelés: 10/8

5. Róheim Géza (2010): A varázserő fogalmának eredete. Hermit, Budapest. A4, 280 oldal

Meglepődve tudatosult bennem, hogy az alapvetően ezoterikus irodalomra szakosodott Hermit jelentette meg Róheim Géza 1914-es tanulmányának reprintjét (a kiadó abszolút érdeme egyébként a középkori és reneszánsz mágikus szövegtestek - mint a felkapott Claviculae Salamonis - publikálása). Róheim (1891-1953) az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világviszonylatban kiemelkedő, mindmáig magasan jegyzett képviselője (noha maga a diszciplína Freud kultuszának lecsengésével, hogy úgy mondjam, divatjamúlttá vált). A varázserő fogalmának eredete - legalábbis szerintem - kiváló írás, amely a mindent átható, arctalan - személytelen őserő, a sok néven ismert mana kultúrtörténetét és ennek kapcsán az animizmus, totemizmus, samanizmus megannyi jelenségét tárgyalja. Szakszerű, alapos, közérthető - értékelés: 10/8.

6. Seligmann, Kurt (1987): Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban. Gondolat Kiadó, Budapest. A4, 336 oldal

Seligmann (1900-1962) személyében nem etnográfus, hanem szürrealista festő gazdagítja a szerzők sorát, aki a szaktudós tárgyilagossága helyett művészi szemmel ismerteti az európai gondolkodás elmúlt évezredeinek meghatározó mágikus eszméit. Ezzel együtt hatalmas ismeretanyag, szerteágazó műveltség, gondos forráskezelés, a tárgyilagosság és szakszerűség igénye tükröződik a könyvön, amely az ókori Mezopotámiától a romantikáig foglalja egybe népek, történelmi érák és kultúrák varázspraktikáit, hiedelmeit, rítusait. A kötet külön erőssége a találóan összeválogatott, többnyire korhű illusztrációk sokasága. Értékelés: 10/7

7-8. Szőnyi-György Endre (1998): Exaltatio és hatalom. Keresztény mágia és okkult szimbolizmus egy angol mágus műveiben (A4, 331 oldal) ill. Szőnyi-György Endre (szerk., 1995): Hermetika, mágia. Ezoterikus látásmód és művészi megismerés - Szöveggyűjtemény (A4, 590 oldal). JatePress, Szeged.

Szőnyi-György Endre (1952-) az irodalom,- és kultúratudományok doktora, a Szegedi Tudományegyetem és a Közép-Európai Egyetem (CEU) oktatója. Kutatásai közt dobogós helyet foglal el a reneszánsz miszticizmus, az újkori Európa okkult hagyományai, szimbolikája, ikonográfiája. Az Exaltatio és hatalom-ban John Dee munkásságán és eszmeiségén keresztül, illetve vele kapcsolatban ismerteti a hermetika legfontosabb vonásait, kulcsfiguráit, forrásműveit és ezek lecsapódását Dee műveiben, életútjában. A Hermetika, mágia varázsszövegek, misztikus és metafizikai elmélkedések gyűjteménye az ókortól egészen a 19.-20. század fordulójáig, Hénok könyvétől W.B. Yeats-ig. Mindkét kötet ígéretesnek tűnik, Szőnyi honlapján pedig további, hasonló témájú publikációi is hozzáférhetők (javarészt angolul). Jó olvasgatást!