márpedig a mikulás fehér

Az Indexen nagyjából egy hete jelent meg a hír, miszerint az amerikai FOX News egyik üdvöskéje, Megyn Kelly élőadásban tett hitet a Mikulás - természetesen - fehér bőrszíne mellett. A műveletlenség eme, megingathatatlan angolszász öntudatba csomagolt megnyilatkozása Aisha Harris Slate-beli cikkére reagálva bukott ki a Kelly Fire műsorvezetőnőjéből, elnéző félmosollyal körítve.

 



Az amerikaiak többsége alighanem már a latin mediterráneumot is kitagadná a "fehér" rasszból (tisztelet a kivételnek), nem beszélve az arab világról. Ámde Miklós püspök és Jézus egyaránt a Közel-Keleten látta meg a napvilágot, s méghozzá alighanem a véltnél barnább bőrrel, sötétebb hajjal és görbébb orral. Félreértés ne essék, semmi problémám a nem USA-konform orrgörbületi szöggel vagy a többi felsorolt jellemzővel*; Európának viszont alighanem volt, mert a történelem során született Jézus-ábrázolások zöme határozottan kontinentális vonásokkal ruházza fel a Megváltót (gyermekkorom kedvenc Képes Bibliájában például ragyogó szőke hajú, szikrázóan kék szemű, porcelánbőrű daliaként jelenik meg).

Talán nincs is ezzel baj, hiszen mindannyian tudjuk, minthogy Jézus valódi arcvonásai nem maradtak ránk élethűen megörökítve (a torinói lepel sem éppen igazolványkép), a bennünk élő ideák, isteneszmény és alapvető emberfogalom révén vizualizáljuk. Vonásai inkább szimbolikusak, semmint élethűek, lelki szépségét az általunk elfogadott normák szerinti testi szépséggel jelenítve meg. A Mikulás - történelelmetől és vallástól méginkább elrugaszkodott, a 19. század kulturális kohójában mitológiai mélyrétegzettséggel újjászületett - mesefigurája (küllemét illetően) pedig hatványozottan a képzelet szüleménye.

Node Megyn Kelly-t ez egy csöppet sem zavarta. S nincs egyedül: alig egy hétre rá egy (azóta felfüggesztett) új-mexikói középiskolai tanár - talán épp a FOX News nyomán? - levetette egyik fekete diákjáról a Miklulás-sapkát, mondván: a jó öreg Santa fehér volt, ergo afroamerikai ne is próbálja megszemélyesíteni.

Nem az én tisztem, hogy kommentáljam a(z USA-ban különösen is) hiperérzékeny faji feszültségeket vagy a zsidóság és a keresztény Nyugat kétélű viszonyának tojáshéj-törékenységét; ezennel átadom a szót az amerikai média egyik prominens udvari bohócának. Jon Stewart nem késelekedett rástartolni a témára. Jó szórakozást!

* Nem bírtam megállni, hogy ne utaljak az uborkagörbület EU-s szabványosítására és Amerikának a Közel-Kelettel szembeni gyanakvó attitűdjére - természetesen csak tréfaképp. Minden kedves, az "átlagtól eltérő orrszerkezetű" (lásd Jóbarátok) olvasótól, aki netán bántva érzi magát, elnézést kérek. Szeretném továbbá leszögezni, hogy nem faji előítéletek vagy rasszista poénkodás vágya vezérelt.