 |
| 17. századi allegorikus ábrázolás. Forrás |
Ami a chemia szót illeti, azt a IV. századi alkimista-gnosztikus szerző, Panopoliszi Zoszimosz e misztikus eszmerendszer legelső forrásművének címéből származtatja. A legendás "Chema" a halandó asszonyokba beleszerető s így elbukó angyalok mágikus tanításainak összessége, amelynek segítségével szeretőiket a természet rejtett titkaira oktatták; lejegyzője Zoszimosz szerint az alkimisták (nemlétező) pionírja, Chemes. A bibliai mitológiára történő hivatkozás talán azon apologetikai törekvéseket tükrözi, amelyek igyekeztek létjogosultságot találni az alkímiának a rá mindinkább kritikus szemmel tekintő kereszténység keretein belül, egyfajta "judeo-keresztény őstörténettel" legitimálva azt.
A modern nyelvtudomány az arab al-kīmīā (الکیمیاء) szót a görög χημία -ra vagy χημεία - ra vezeti vissza, amely Egyiptom ókori nevéből (Kimi, Chemi) származik, és a diszciplína egyiptomi eredetére, de legalábbis keleti ihletésére enged következtetni. Az ország helyi elnevezése és rajta keresztül a kémia szó a humuszos öntéstalaj színére utal (az ókori egyiptomiak a Nílus termékeny árterületét Fekete Földként különböztették meg a Vörös Föld, vagyis a sivatag homoktengerétől); a kémia pedig e föld anyagainak átalakításával foglalkozó eljárások összessége. Egy másik teória szerint a hasonló hangzású görög χυμεία (chumeia) - összekever, összeönt, elegyít, keverék, elegy - szolgálhatott kiindulópontul.
Források:
Seligmann, Kurt 1987: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban. Gondolat Kiadó, Budapest.
Alchemy - Wikipedia
Chemistry - Wikipedia
Chemistry (word) - Wikipedia
Zosimos of Panopolis - Wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése