A Swift-Tuttle üstököst kísérő Perseidák meteorraj rendszerint augusztus első felében éri el aktivitása csúcsát: ekkor látható a legtöbb "hullócsillag". A légtérbe érve izzó fénycsóvaként elparázsló űrtörmelék nevét onnan kapta, hogy a Perseus csillagkép irányából bukkan fel. Perseus a görög mitológia hőse, aki Zeusz és az argoszi királyleány, Danaé fiaként látta meg a napvilágot. Mivel Acrisiusnak, Argosz uralkodójának a delphoi jósda orákuluma azt jövendölte, hogy saját unokája kezétől fog meghalni, egy, a földbe süllyesztett bronzkamrába záratta leányát, ám Zeusz így is rátalált, s aranyos eső formájában egyesült vele. Acrisius az olimposziak dühétől tartva nem merte megölni a csecsemőt: anyjával együtt a tenger kegyeire bízta egy fa ládába zárva. Danaé és Perseus szerencséjére Seriphos szigeténél egy halász, Dyctis hálójával kifogta őket és menedéket nyújtott nekik.
Perseus legnevezetesebb tette a szörnyűséges Medúza legyőzése és Androméda kiszabadítása volt. Mikor Seryophos királya, Polydectes szerelembe esett Danaéval, Perseus - mivel nem találta a férfit méltónak az anyjához - kettejük közé állt. Polydectes ekkor lehetetlen ajándékot kért tőle: az egyetlen halandó gorgó, a gyilkos pillantású Medúza fejét. Medúza hajdan szépséges fiatal nő volt, akit Poszeidón elcsábított Athéné templomában. Az istennő a szentségtörésen feldühödve a leány gyönyörű haját tekergő kígyók halmazává változtatta, tekintetét kővé dermesztő rettenettel ruházta fel.
Perseus Athéné iránymutatásával megtalálja a Graiákat, akiktől egyetlen (közös használatban álló) szemüket és fogukat elorozva kikényszeríti, hogy elárulják az utat a Heszperiszekhez. A nimfák egy bűvös tarisznyával, egy pár szárnyas saruval és Hádész láthatatlanná tevő sisakjával ajándékozzák meg, míg Hermész éles, görbe kardot, Athéné pedig egy fényesre csiszolt pajzsot ad neki. Perseus láthatatlanul csap le az alvó Medúzára, és levágja a fejét (hogy ne kelljen a szemébe pillantania, a pajzs segítségével a tükörképét nézve). Annak nyakából - az egykori hajadon és a tengeristen nászának gyümölcseként - Pegazus és Chyrsaor szökken elő.
Hazafelé mentében Perseus megáll "Aithiopia" szigetén, ahol a királyné, Cassiopeia azzal dicsekedett, hogy lánya, Androméda szépségben túltesz a Néreidákon is, ezzel magára vonva Poszeidón haragját. A sértett isten egy tengeri szörnyet küld a birodalom elpusztítására, amit - a jósok szerint - egyedül Androméda feláldozása állíthat meg. Perseus azonban kiszabadítja a sziklához kötözött királylányt, és megöli a bestiát. Andromédával összeházasodnak (miközben Perseus leszámol a leány korábbi vőlegénye által szőtt összeesküvéssel), s összesen hét fiuk, valamint két lányuk születik; távoli leszármazottaik sorában pedig ott találjuk a hírneves Héraklészt is.
Perseus Seriphosra visszatérve azt látja, hogy anyját Polydectes továbbra is erőszakosan ostromolja. Felháborodásában Medúza fejével kővé dermeszti az uralkodót, valamint annak kompániáját, és bátyját, a neki és Danaének otthont adó szegény Dyctist emeli a trónra.
Acrisius, Perseus vér szerinti nagyapja szándéka ellenére sem kerülhette el a sorsát. A jóslat beteljesedésének története több változatban is ismert, a legismertebb verzió szerint Perseus Andromédával visszatért Argoszra, aminek hírét véve Acrisius Larissába menekült. Később azonban Perseus részt vett egy larissai atlétikai tornán, aholis az általa elhajított diszkosz a közönség soraiba csapódva agyonüti az ott ülő királyt. A hős fájdalmában megtörve lemond az argoszi trónról, s helyette Tyrins uralkodója lesz. Varázslatos fegyvereit visszajuttatja a nimfáknak, illetve Hermésznek, Medúza fejét pedig Athénének ajánlja föl, aki azóta is pajzsán hordja azt. Perseust mindezek mellett Mükéné alapítójaként tartja számon a mitológiai hagyomány.
Halála után a csillagok közé emelkedett: ma is ott láthatjuk az égen Andromédával, Cassiopeiával és a Cettel együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése